J/4930 Beszámoló az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságáról H/5775 Az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságáról

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS (FKGP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés!  Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évszázad egyik legnagyobb eredménye a világon az  atomenergia felszabadítása és annak technikai megvalósítása volt.  

Az elmúlt évtizedekben az atomenergia, a radioaktív anyagok és ionizáló sugárzások  felhasználása szinte hétköznapivá vált, amit az élet számos területén használunk, az ipartól  kezdve a mezőgazdaságon keresztül az orvosdiagnosztikáig. 

A radioaktív anyagok és ionizáló sugárzások biztonságos alkalmazása jogi és szabályozási  rendszer megalkotását követeli meg. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarországon ezen jogi  és szabályozási rendszer adott, és elfogadhatóan működik. Hazánkban 5134 munkahelyen  alkalmaznak radioaktív anyagot, valamint ionizáló sugárzást, így több mint 15 ezer  munkavállalót ér bizonyos fajta sugárterhelés. 

Az atomenergetikai létesítmények közül a legjelentősebbek a nukleáris anyagokat, az  önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes anyagokat felhasználó atomreaktorok és a nukleáris  anyagokat tároló létesítmények. Ilyenek a Paksi Atomerőmű négy reaktorblokkja, a kiégett  kazetták átmeneti tárolója, a kutatóreaktor a Központi Fizikai Kutató Intézetben, valamint az  előbb említett oktatóreaktor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 

Elsődlegesen a Paksi Atomerőmű üzemelésével kapcsolatos mutatókra szeretnék kitérni, ami  az erőmű és a környezetére gyakorolt hatást illeti. Mint hallottuk, az erőmű négy blokkja több  mint 87 százalékos teljesítménykihasználási tényezővel működött a 2000. esztendőben, így  14 179 gigawattóra energiát állított elő, amellyel a hazai villamosenergia-termelés több mint  40 százalékát fedezte. Eközben egyetlenegy első fokú automatikus reaktorvédelmi működés  sem következett be. 

A légtérbe bocsátott radioaktív anyagok aktivitása jóval a hatósági korlát alatt volt, így az  erőmű a környezetére mérhető hatással nem volt. Ennek mértéke kisebb volt a háttérsugárzás  ingadozásánál, jelesül egyezred millisievert/év, amely a lakossági dóziskorlát ezredrészét sem  éri el. Az atomerőmű személyzetének sugárterhelése 20,6 millisievert/év volt, ami lényegesen  kisebb a megengedett dózisértéknél. 

A 2000. évben végrehajtott és 2002-ben befejeződő földrengésbiztonság-növelő intézkedések  hatására növekedett az erőmű földrengésállósága. Az üzemanyagciklus biztonsága jelentős  mértékben növekedett a kiégett kazetták átmeneti tárolójának megépítésével, ami ötven évre  lehetőséget ad a kiégett fűtőelemek átmeneti elhelyezésére. Az átmeneti tárolás ötven éve így  lehetőséget teremt az üzemanyagciklus legkedvezőbb lezárási módjának kidolgozására és  esetleges megfelelő telephely megtalálására.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az erőmű - funkciójának  

megfelelően - biztonságosan működik, de tovább kell emelni a biztonsági kultúra színvonalát.  Ezt szolgálja az a 60 milliárd forintos fejlesztéscsomag, amelyet 2002-ig fordít  biztonságnövelő fejlesztésekre az erőmű. A fejlesztések mellett lényeges szerepet tulajdonítok  a biztonság megteremtése céljából végzett több száz ellenőrzésnek, amit az Országos  Atomenergia Hivatal és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség végzett az erőműben. 

A 2000. évben az európai integrációs bizottság kihelyezett ülését tartotta a Paksi  Atomerőműben. A bizottság tagjaként, de korábbi tapasztalataim alapján is meggyőződhettem  arról, hogy az erőmű nagy gondot fordít a működési biztonság megteremtésére. Ez tükröződik  az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló J/4930. számú  beszámolóban. Ezért a Független Kisgazdapárt frakciója nevében ennek elfogadását javaslom. 

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)