A védelem- és biztonságpolitikai kérdésekhez kapcsolódóan évről évre visszatérő, kiemelt fontosságú napirend a bizottságokban a védelmi feladatokat ellátó szerveink költségvetésének az alakulása, azaz ellátottságuk a szükséges tárgyi és technikai eszközökkel, illetve az emberi erőforrással.
Az országgyűlési képviselők számára a biztonságpolitikai jellegű, bizottsági vagy akár plenáris ülésen folytatott viták során fontos igazodási pontot az nyújt, hogy elfogadtuk a Magyarország biztonság- és védelempolitikájáról szóló országgyűlési határozatot. Az első vészhelyzet bevezetése óta a kormány számos döntést hozott, amellyel a járvány megfékezése mellett az ország gazdaságának a védelmét is sikerrel valósította meg. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy milyen módon sikerült kezelni mindazokat a konkrét biztonsági jellegű kihívásokat, amelyek felerősödtek és bővültek a járvány kitörésével, és nem szűnnek meg a járvány csillapodásával. Ehhez kötődő fontos kérdés, hogyan tudta a számos gazdaságvédelmi intézkedés bevezetése mellett a kormány a védelmi szervek működését hatékonyabbá tenni ezen a területen.
Még kevesebb szó esik a nyilvánosság előtt a nemzetbiztonsági ágazat egy különleges területéről, a polgári hírszerzésről. A polgári hírszerzési feladatokat ellátó Információs Hivatalnak az ország szuverenitását kívülről fenyegető veszélyek felderítésében van fontos szerepe.
Ezért kérdezem tisztelettel a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkárát, hogy a vészhelyzetben milyen módon tudott a hírszerzés megfelelni a kormányzati elvárásoknak, illetve a kormányzat a koronavírus-járvány által felülírt költségvetésben milyen forrásokat tud biztosítani a hírszerzési tevékenység ellátására, erősítésére. Köszönöm szépen.
