T/1488 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Közel másfél éve az  Országgyűlés törvényt alkotott az igazságügyi szakértői tevékenységről, amelynek célja az  igazságügyi reform folytatásának keretében az igazságügyi szakértői tevékenység  újraszabályozása volt, s ezen belül is a szakértői tevékenység függetlenségének és  pártatlanságának erősítése. Főként a büntetőeljárásokkal összefüggésben a nyomozati szervek  szakértőinek eljárása, tevékenysége már évek óta a szakmai viták középpontjában állt és áll is,  hiszen eddig nem sikerült intézményesíteni azokat a szervezeti és egyéb garanciákat,  amelyeket az említett szakmai viták is elsődlegesen fontosnak tartanak.  

Az igazságügyi és rendészeti miniszter úr által előterjesztett törvényjavaslat az  előbbiekben említett és a Lázár János úrnak, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének  az elmúlt napokban írt tájékoztatásában is megfogalmazott célkitűzéssel pontosan ellentétes.  A javaslat az utolsó pillanatban figyelembe véve, hogy több mint másfél évig nem történt  semmi, egy speciális berendelési intézmény bevezetésével próbál megoldást találni a  minisztérium késlekedésére, annak érdekében, hogy a büntetőügyek lefolytatása 2007. január  1-jét követően ne szenvedjen számottevő késedelmet.  

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény  tervezett módosítása azonban még átmeneti, rövid távú megoldásnak is csak mérhetetlen  jóindulattal nevezhető.  

(20.20)  

A javaslat szerint a miniszter 2007. május 31-ig kapna arra jogkört, hogy igazságügyi  szakértői intézménybe szolgálatteljesítésre berendelhesse a rendőrség és a határőrség  hivatásos állományú, az igazságügyi szakértői névjegyzékben valamely kriminalisztikai  szakterületre vagy a vegyészet szakterületére igazságügyi szakértőként bejegyzett tagját. Nem  szól viszont a javaslat arról, hogy milyen időtartamra történhet a berendelés, amely így elvileg  és gyakorlatilag többéves időtartamú is lehet. Ezen intézmény bevezetése az előzőkben már  említett és a miniszter úr által is fontosnak tartott célkitűzéssel ellentétben csak arra alkalmas,  hogy konzerválja a jelenlegi, sőt az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény  megalkotása előtti helyzetet.  

A törvényjavaslat szerint a berendelt szakértő fennálló jogviszonyát a speciális berendelés  nem érinti. Az indoklás szerint a jogviszony kiüresedik, ami megint egy új fogalom, hiszen  legjobb tudomásom szerint a magyar jog az üres jogviszony fogalmát nem ismeri. Egy  jogviszony vagy létezik, vagy nem létezik. Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat szerint a  berendelt személy jogviszonya továbbra is fenn fog állni vagy a rendőrségnél, vagy a  határőrségnél, tehát ott, ahol korábban alkalmazták. Bár sem a törvényjavaslatból, sem az  indoklásából nem derül ki egyértelműen, okkal feltételezhető, különösen a miniszter úr által  Lázár úrnak írt levél alapján, hogy a berendelés intézményével a gyakorlatban ténylegesen 

nem fog változni semmi, és a berendelt szakértő a korábbi munkahelyén és az ott lévő  eszközökkel, technikai berendezéssel, illetve felszereléssel fog továbbra is dolgozni. Sőt - mint azt kifejtettem - a jogviszonya továbbra is fenn fog állni.  

Nincs szó a törvényjavaslatban arról sem, hogy milyen javadalmazással történik az  úgynevezett berendelt szakértők foglalkoztatása. Vélelmezhető, hogy e mögött megtakarítási  szándék is húzódhat, hiszen a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének írt levél szerint a  miniszter kifejtette, hogy közel azonos javadalmazással történhet a foglalkoztatás.  

Mindezek alapján az a határozott véleményem, hogy a törvényjavaslat ebben a formában  nem oldja meg azt a helyzetet, amely a minisztérium másfél éves mulasztására vezethető  vissza. Feltétlenül szükségesnek tartom esetleges módosító indítványok megfogalmazását  annak érdekében, hogy a mulasztás ne vezessen az amúgy is hosszú büntetőeljárás további  indokolatlan elhúzódásához.