T/16118 Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt  Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Ma, május 21-én a honvédelem napja van. A  magyar honvédekre mindig számíthattunk, mindig számíthatott a haza, ezért a felszólalásom  elején szeretnék köszönetet mondani azoknak a katonáknak, akik az országban szolgálva  szolgálják a hazát, és azoknak is, akik a határ mellett védik Magyarországot. Isten áldja meg  munkájukat, és adjon egészséget nekik! 

Rengeteg hozzászólást hallhattunk, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt napokban a  költségvetésitörvény-javaslat kapcsán. Sok álláspont hangzott el, viszont a lényeg egyértelmű:  hazánk 2022. évi költségvetése az ország újraindításának a költségvetése. Megfelelő módon  igyekszik megteremteni a magyar emberek biztonságát, ennek súlypontjai: a  gazdaságélénkítés, a munkahelyteremtés és a családtámogatás.  

A magyar gazdaság a 2019-2020. év fordulóján kifejezetten jó állapotban volt. Ekkor  köszöntött be a vírushelyzet és a válság, megállítva azt a dinamikus növekedést, ami ezekben  az években mindannyiunk életét jellemezte.  

(13.20) 

Ez munkahelyteremtésekben és a jóléti kiadások jelentős növekedésében mutatkozott meg.  Szerencsére volt erőforrás felépíteni Magyarország történetének legnagyobb gazdasági  mentőcsomagját, volt elég forrás és kapacitás a védekezésre. 2022-ben már egyértelműen a  minél gyorsabb gazdasági visszarendeződés elősegítésén lesz a hangsúly. A költségvetés a  gazdaság újraindítását célzó kiemelt programokra, fejlesztésekre, beruházásokra összpontosít,  továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre a gazdaság-újraindítási  akcióterv keretében jövőre több mint 7300 milliárd forint forrást biztosít. 

A költségvetés a családok támogatásán keresztül, legyen szó a gyermeket vállalók vagy a  gyermeket nevelők számára biztosított lehetőségekről, a nyugdíjak kiegészítéséről vagy a  fiatalok adókedvezményeiről, a magyar emberek legszélesebb körét igyekszik elérni és ezáltal  segítséget nyújtani nekik. A gazdaság élénkítésén keresztül pedig minden olyan embernek  lehetősége nyílhat munkát találni, aki munkát keres.  

Ez után a rövid bevezető után szeretnék néhány szót szólni a gazdaságfejlesztés és  munkahelyteremtés speciális eszközéről, mégpedig a hadiipari fejlesztésekről. Magyarország  nem lehet erős egy erős hadsereg nélkül, egész Európa és az egész transzatlanti szövetség  biztonságát és erejét növeli, ha hazánk erősödik a honvédelem területén. A NATO-ajánlás,  ami a védelmi kiadások GDP-n belüli arányát legalább 2 százalékra teszi, hazánk esetében  mindenképp a haderőnk fejlesztésének az irányába mutat. A kormány célja, hogy 2024-re  elérjük ezt az ajánlott arányszámot.  

A Honvédelmi Minisztérium költségvetési kiadási főösszege az idei tervekhez képest  30 százalékkal növekszik, meghaladva az 1000 milliárd forintot. A „Zrínyi 2026”  haderőfejlesztési programra közel 500 milliárd forint lesz felhasználható, ami nagyjából a 

duplája az idénre tervezett keretnek. Mindezzel együtt a védelmi kiadásaink elérik a GDP  1,78 százalékát, amire a 2000-es évek eleje óta nem volt példa. 

Messziről indultunk, tisztelt képviselőtársaim, van hová fejleszteni a magyar haderőt. 2002 és  2010 között Magyarország akkori baloldali kormányai a széthullás peremére lökték a magyar  honvédelmet. Harcászati képességünk folyamatos csökkenése, az eszközök és az  infrastruktúra oktalan elherdálása és a katonák semmibevétele jellemezte a baloldali  kormányzást.  

2002 és 2010 között nem volt semmilyen életpályamodell, a beígért illetményfejlesztések  elmaradtak, a hazánk biztonságáért dolgozó, jól képzett szakemberek megélhetése egyre  nagyobb veszélybe került, ezért a nagy részük úgy döntött, hogy elhagyja a katonai pályát és  máshol helyezkedik el. Ebben az időszakban több mint 18 ezer fővel csökkent a honvédség  létszáma, és gyakorlatilag megszűnt a haderő tartalékos rendszere is. A baloldali kormányok  mintegy 50 ezer különféle haditechnikai eszközt és hadfelszerelést adtak el, ha finoman  akarom kifejezni magam, akkor jelképes árakon, és pótlásukra vagy bármilyen fejlesztésre  még csak koncepciójuk sem született.  

Honvédelmünk fejlettsége, ereje a környező államokhoz képest ekkor több évtizedes  lemaradásba került. Mintha csak tudatosan akarták volna felszámolni Magyarország védelmi  kapacitásait, pedig a rendszerváltás óta eltelt 31 évből 17 olyan év volt, tisztelt  képviselőtársaim, amikor valamelyik szomszédos államban komoly fegyveres konfliktus dúlt.  A 2010-es kormányváltás óta sikerült odáig eljutnunk, hogy elkezdtük helyreállítani  katonáink megbecsülését, és egy alaposan kidolgozott koncepció mentén megkezdődött a  haderőnk nagy léptékű fejlesztése is. 

A „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program a NATO-n belül is egyedülálló.  Ilyen rövid idő alatt ilyen volumenben és ilyen széles spektrumban zajló modernizálásra  jelenleg nem akad példa a szövetség keretein belül. A cél egyértelműen az, hogy a térség  sereghajtóiból Közép-Európa békéjének és biztonságának meghatározó tényezőjévé váljunk.  De nemcsak a szuverenitásunk megőrzése érhető el a haderőfejlesztésen keresztül, a  gazdasági növekedés gyorsítása, munkahelyek teremtése, a kutatási és fejlesztési szektor  felpörgetése is hozadéka ennek a programnak. 

Engedjék meg, hogy említsek néhány példát! A német Rheinmetall vállalattal kötött  megállapodás érdekében Zalaegerszegen egy gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem  létesítése indult meg. A Lynx harci jármű a világ egyik legkorszerűbb típusa, gyártása 2023- tól indulna, és 218 darabot a honvédség is rendszeresítene ebből a típusból. Az üzem jelentős  exportpotenciállal is rendelkezni fog, és legalább 500 új munkahelyet fog teremteni. 

A Gidrán-projekt keretében két négykerék-meghajtású páncélozott katonai jármű beszerzése  és hazai gyártásának megindítása is folyamatban van. A projekt alapját török járművek adják  majd, viszont mindkét típust továbbfejlesztik, természetesen az európai igényeknek  megfelelően a Rheinmetall szakemberei és a magyar mérnökök. Összesen több mint 300 ilyen  jármű kerül majd rendszeresítésre a Magyar Honvédségnél, gyártásuk nagyrészt  Magyarországon valósul meg. 

A HM Arzenál kiskunfélegyházi fegyvergyárában évek óta folyik a cseh licenc alapján  történő fegyver-összeszerelés és -gyártás, nemrég pedig több új típus jövőbeli gyártását  jelentették be. Lépések történtek új, brazil gyártású sugárhajtású szállító repülőgépek 

beszerzése érdekében. Ezenkívül gyakorló-repülőgépek üzemeltetésével kapcsolatban is  elképzelhetők fejlesztések a jövőben. 

Magyarország légvédelmi rendszerének megújítása is zajlik. Hazánk egymilliárd dollár  értékben vásárolt AMRAAM-rakétákat az Egyesült Államoktól, a Rheinmetall Canada  vállalattól pedig ELM-2084 típusú radarokat is, amelyek az izraeli vaskupola rakétavédelmi  rendszer fontos pillérét képezik. A korábbi években beszerzett Leopard páncélosok mind  megérkeztek Tatára, már éleslövészeten is voltak, az Airbustól rendelt H145M típusú,  többcélú katonai helikopterek pedig folyamatosan érkeznek hazánkba. 

(13.30) 

Szállítójárművekre, géppuskák és páncéltörő fegyverek cseréjére, mobil légvédelmi  berendezések és drónvédelmi eszközök beszerzésére van szükség és esély a közelebbi  jövőben a haderőfejlesztési program keretein belül. 

Szóval, röviden ezek azok az eszközök, amelyek a „Zrínyi 2026” program keretein belül  jelenleg beszerzésre és hadrendbe állításra kerülnek. Ám mindennek nem lenne értelme akkor,  tisztelt képviselőtársaim, ha katonák híján nem tudnánk üzemeltetni az új, modern hadászati  arzenált. A pandémia rávilágított arra, hogy a Magyar Honvédség a polgári kormány alatt egy  kiszámítható és biztos munkahelyet jelent. Az utóbbi években folyamatosan emelkedett, a  tavalyi évben pedig jelentősen megugrott a honvédséghez csatlakozó cégek száma. Sokat  segített ebben a járványhelyzet első hullámában a gazdaságvédelmi akcióterv részét képező  önkéntes tartalékos szolgálati forma, amely egy egyszerűsített alkalmassági vizsgálat után hat  hónapos kiképzés keretében munkát és fizetést adott a jelentkezőknek. Több mint  1300 embernek sikerült így segíteni a válság időszakában, akik közül jelentős számban  döntöttek úgy, hogy hosszú távú munkahelyükként is a Magyar Honvédséget választják.  

Ezt a sikeres programot mindenképpen érdemes folytatni, csakúgy, mint a honvédség  társadalmi kapcsolatrendszerének szélesítését és erősítését szolgáló programokat. A  költségvetés forrást biztosít a Honvéd Kadét Programra és a katonai középiskolák és  kollégiumok létrehozására, ami a hazafias honvédelmi nevelés fejlesztését segíti elő. A  Honvédelmi Sportszövetség és a civil szervezetek támogatása, az elesett bajtársak és a hősök  emlékének ápolása, a nyugállományú katonákról való gondoskodás mind-mind ezt a célt  szolgálják, és remélhetőleg képesek lesznek még vonzóbbá tenni a katonai pályát.  

Tisztelt Ház! Ezen felszólalásommal kívántam bemutatni hazánk 2022. évi honvédelmi  költségvetésének legfontosabb pontjait. Azt hiszem, hogy ha képesek leszünk a jelenlegi  ütemben folytatni a Magyar Honvédség rendbetételét, újbóli erősítésének a folyamatát, akkor  tényleg elérhetővé válik a cél, hogy Magyarország ismét a térségünk meghatározó katonai  ereje legyen. Meggyőződésem, hogy ezek az erőfeszítések egy biztonságosabb Magyarország  és egy békésebb Európa létrejöttét segítik elő. Ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat,  hogy az előttünk fekvő törvénytervezetet megvitatni és megszavazni szíveskedjenek.  

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy reagáljak az előttem elhangzott jobbikos képviselők ügyeire. Ander Balázs a „Magyar falu” programot lefestette. Azt én aláírom, hogy  Ander Balázs képviselő úr jó színészi képességekkel rendelkezik, de a valósághoz annak, amit  mondott, semmi köze nincsen. Úgymond én is perifériáról jöttem, habár visszautasítom ezt a  kifejezését, merthogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, gondolom, sokak szemében,  különösen a Jobbik szemében periféria mi ezt nem így gondoljuk. Azok a támogatások, 

amelyek az elmúlt években (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.) a nemzeti összetartozás  kormányától érkeztek… 

ELNÖK: Képviselő úr, legyen kedves, ne minősítse képviselőtársának a felszólalását, hanem  a tárgyra térjen! Köszönöm. 

  1. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Világos, köszönöm, elnök úr. …azok a rendszerváltás óta a  legnagyobb mértékű támogatások, és ez így van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így van  Baranya megyében és Somogy megyében is. A „Magyar falu” program egy kiváló program,  nemkülönben pedig a területfejlesztési operatív program. Csak a mi választókerületünkben, a  

nyírbátori választókerületben 110 programban 17 milliárd forintból építettünk  egészségházakat, óvodákat, újítottunk meg iskolákat, ipari parkokat hoztunk létre, több ezer új  munkahely létesült, pontosan tudom, nyolcezer új munkahely létesült 2010 óta a nyírbátori  választókerületben. És akkor önök azt mondják, hogy semmi nem történik. Ezt  visszautasítom, és azt kérem a tisztelt parlamenttől, hogy utasítsa vissza a jobbikos  képviselőknek a vádjait. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)