Miért is mondom mindezt? Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy azok a struktúrák, azok a jogszabályok, amelyek Magyarország védelmét és biztonságát hivatottak szavatolni, átgondolásra, reformra szorulnak. Legutóbb a koronavírus-járvány kihívásai világítottak rá arra, hol lenne szükség a feladat- és felelősségi körök egyértelmű, de mégis kellően rugalmas lehatárolására, a szükséges intézkedések minél gyorsabb meghozatalát lehetővé tévő cselekvési tervekre. A reformfolyamat az Alaptörvény legutóbbi módosításával már kezdetét is vette. 2023-ban hatályba lépnek azok a változások az alkotmányban, amelyek a védelmi struktúránk átalakításához kapcsolódnak, addig pedig meg kell valósítani az ágazati jogszabályok korrekcióját.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat tulajdonképpen ennek az átalakulásnak a keretét adja meg. A miniszter úr bemutatta a törvényjavaslat részleteit, de a benyújtást megelőzően is volt már egy egyeztetés, amelynek keretében részletes tájékoztatást kaptunk a javaslat tartalmáról. Éppen ezért én csak a legfontosabb részleteket emelném ki. Teszem mindezt azért is, mert a törvényjavaslat több olyan fejezetet tartalmaz, amelyeket más törvényekből már ismerünk. Jelenleg például a rendkívüli jogrend eseteire vonatkozó szabályok mind a honvédelmi törvényben, mind pedig a katasztrófavédelmi törvényben megtalálhatók, viszont nincsenek összhangban egymással. Az ilyen koherenciazavarokra utaltam az imént, amikor a hazánk védelmét és biztonságát szolgáló struktúrák reformjának szükségességéről beszéltem.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen a területen például egy olyan átfogó keretszabályozást hoz létre, amely megszünteti az eddigi ellentmondásokat és a minél gyorsabb és hatékonyabb védekezés érdekében a jelenlegieknél rugalmasabb jogosítványokat ad a mindenkori végrehajtó hatalom kezébe. Látva azt, hogy a különféle válsághelyzetek a mai környezetben milyen rendkívüli gyorsasággal eszkalálódnak, talán nem kell magyarázni, hogy miért jobb a törvényjavaslat által behozott megközelítés a jelenleginél.
De térjünk rá a rendszer teljesen új elemeire, amelyekből kettőt szeretnék kiemelni. Az egyik az összehangolt védelmi tevékenység intézménye. Ez az új eszköz békeidőben is lehetővé tenné olyan sajátos szabályok korlátozott időre történő bevezetését, amelyek a hatályos szabályozás alapján csak szűk ágazati körben, például egészségügyi válsághelyzet vagy
tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén, illetve különleges jogrendben alkalmazhatók. Ez a képesség egyrészt a gyorsaság miatt fontos, másrészt a fokozatosság és a szükségesség elvét is képes jobban figyelembe venni.
A nyilvánosság előtt hirtelen előálló krízisek szükségessé teszik a normál működéstől eltérő, de még nem feltétlenül különleges jogrend kihirdetését igénylő válságkezelési intézkedéseket. Csak egy rövid példát hadd mondjak erre! 2023-ban a különleges jogrend esetei már átalakulnak, a terrorvészhelyzet esete már nem képezi a jogrendünk részét. Egy terrortámadás esetére reagálva már nem kell majd néhány napra vagy hétre különleges jogrendet bevezetni. Egy gyors döntéssel célzott, azonnali intézkedések foganatosíthatók, a védekezéssel párhuzamosan pedig van idő értékelni a helyzet alakulását, mérlegelni a további intézkedések, például szükségállapot vagy vészhelyzet bevezetésének szükségességét. Egy ilyen módon felépülő és működő rendszer nemcsak a már eddig ismert veszélyekre képes gyorsabb és pontosabb választ adni, hanem a korábban nem tapasztalt helyzetekre is.
A másik új elem, amiről röviden szólnék, és ami szintén hozzá fog járulni a védelmi és biztonsági intézkedések minél hatékonyabb meghozatalához, a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve. Aktuálisan a koronavírus-válság kihívásai teszik egyértelművé, hogy a védekezési rendszerünket igazgatási, szervezeti oldalról is meg kell erősíteni. Különösen egy váratlan, gyors felépítésű vészhelyzet esetén nincs idő azzal foglalkozni, hogy a döntés vagy a különböző feladatok ellátása tekintetében ki is az illetékes szerv. Emellett egyre nagyobb a komplex megoldásokat igénylő helyzetek előfordulásának az esélye, ami szükségessé teszi az állam külső és belső biztonságáért felelős szerveinek, a fegyveres és rendvédelmi szervek és a polgári hatóságok tevékenységének minél jobb összehangolását.
A törvényjavaslattal kapcsolatos előzetes hétpárti egyeztetésnek köszönhetően az igazgatási szerv felépítésének és működésének egyes részleteiről is tájékoztatást kaptunk. Biztos vagyok benne, hogy a jövőbeli védelmi és biztonsági rendszerünknek ez a fontos, új eleme képes lesz hatékonyan ellátni, megoldani az irányításban és a koordinációban, illetve a megelőző felkészülés területén jelentkező feladatokat.
(21.10)
Tisztelt Képviselőtársaim! A XXI. század biztonsági kihívásai és a gyorsan változó környezet olyan új keretszabályok megalkotását teszi szükségessé, amelyek rugalmasan, átlátható módon képesek biztosítani a védelmi és biztonsági rendszer működését békében és a különleges jogrend időszakában is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat pontosan egy ilyen szabályrendszer gyakorlatilag első és legfontosabb elemének tekinthető. A javaslat által felvázolt rendszer képes lesz egyidejűleg biztosítani az állami szervek felkészülésének és felkészítésének a kereteit, valamint a lehető legrugalmasabb módon meghatározni egy intézkedési katalógust, amelynek az eszközeit az erre jogosult szervek hazánk biztonságát fenyegető veszélyek idején a védekezés érdekében használhatják.
A javaslatot áttanulmányozva és meghallgatva a miniszter úr mostani tájékoztatását egyre inkább láthatóvá válik az a rugalmas és gyors reagálásra képes biztonsági rendszer, amelynek kiépítése már csak az Alaptörvény kilencedik módosítása miatt sem tűrhet halasztást. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezen javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
H/16219 A NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulásról szóló 94/2001. (XII. 21.) OGY határozat hatályon kívül helyezéséről
(222) A felszólalás szövege:
A Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalásának növeléséről szóló 1344/2019. kormányhatározat 1. pontjában a kormány felhívja a honvédelmi minisztert, hogy a 2019 és 2022 közötti időszakban hajtsa végre a NATO koszovóiválság-reagálásában részt vevő nemzetközi erők, a KFOR keretében történő magyar katonai szerepvállalás növelését.
A KFOR-ban történő szerepvállalásunkat kezdeményező 94/2001. országgyűlési határozat visszavonásával tulajdonképpen a bővítés jogtechnikai akadályát szüntetjük meg. A magyar kormány számára láthatóan fontos a közép-európai térség stabilitásának megőrzése, amihez a KFOR-ban történő szerepvállalásunk is hozzájárul. Ennek erősítése, azt hiszem, csakis támogatható lépés lehet, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák az előttünk fekvő határozati javaslat elfogadását.
Szeretném én is az alkalmat megragadni és csatlakozni Nacsa képviselőtársamhoz, hogy megköszönjem miniszter úron keresztül a magyar honvédek helytállását a vírushelyzet kezelésében, sokat dolgoztak, kitartóan. Köszönet, miniszter úr, a magyar katonáknak. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
