T/16221 A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt  Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország 32 éve szabad,  demokratikus, békében élő ország. Ebből a 32 esztendőből viszont 17 év olyan, amelyben  fegyveres konfliktus sújtja valamelyik, velünk közvetlenül szomszédos országot. Az ukrán  válság épp zajlik, a délszláv háborút követő feszültségek még a mai napig is érzékelhetők.  Szinte nincs olyan szomszédos állam, amelynek határai ne változtak volna valamelyest az  elmúlt évtizedekben. Az említett 32 év utolsó harmadában folyamatosan erősödő migrációs  válsághelyzetet tapasztaltunk. Ezzel összefüggésben Nyugat-Európán terrorhullám söpört  végig, ami egészen Bécsig hatolt. A jelenben pedig épp egy világjárvánnyal küzdünk, amely  megbénította a világgazdaságot, és rendkívül sok nehézséget hozott hazánkba is. A helyzet  olyan súlyos, hogy különleges jogrendi állapotot kellett bevezetnünk, amire alig volt példa az  elmúlt három évtizedben.  

Miért is mondom mindezt? Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy azok a  struktúrák, azok a jogszabályok, amelyek Magyarország védelmét és biztonságát hivatottak  szavatolni, átgondolásra, reformra szorulnak. Legutóbb a koronavírus-járvány kihívásai  világítottak rá arra, hol lenne szükség a feladat- és felelősségi körök egyértelmű, de mégis  kellően rugalmas lehatárolására, a szükséges intézkedések minél gyorsabb meghozatalát  lehetővé tévő cselekvési tervekre. A reformfolyamat az Alaptörvény legutóbbi módosításával  már kezdetét is vette. 2023-ban hatályba lépnek azok a változások az alkotmányban, amelyek  a védelmi struktúránk átalakításához kapcsolódnak, addig pedig meg kell valósítani az ágazati  jogszabályok korrekcióját.  

Az előttünk fekvő törvényjavaslat tulajdonképpen ennek az átalakulásnak a keretét adja meg.  A miniszter úr bemutatta a törvényjavaslat részleteit, de a benyújtást megelőzően is volt már  egy egyeztetés, amelynek keretében részletes tájékoztatást kaptunk a javaslat tartalmáról.  Éppen ezért én csak a legfontosabb részleteket emelném ki. Teszem mindezt azért is, mert a törvényjavaslat több olyan fejezetet tartalmaz, amelyeket más törvényekből már ismerünk.  Jelenleg például a rendkívüli jogrend eseteire vonatkozó szabályok mind a honvédelmi  törvényben, mind pedig a katasztrófavédelmi törvényben megtalálhatók, viszont nincsenek  összhangban egymással. Az ilyen koherenciazavarokra utaltam az imént, amikor a hazánk  védelmét és biztonságát szolgáló struktúrák reformjának szükségességéről beszéltem. 

Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen a területen például egy olyan átfogó keretszabályozást  hoz létre, amely megszünteti az eddigi ellentmondásokat és a minél gyorsabb és hatékonyabb  védekezés érdekében a jelenlegieknél rugalmasabb jogosítványokat ad a mindenkori  végrehajtó hatalom kezébe. Látva azt, hogy a különféle válsághelyzetek a mai környezetben  milyen rendkívüli gyorsasággal eszkalálódnak, talán nem kell magyarázni, hogy miért jobb a  törvényjavaslat által behozott megközelítés a jelenleginél.  

De térjünk rá a rendszer teljesen új elemeire, amelyekből kettőt szeretnék kiemelni. Az egyik  az összehangolt védelmi tevékenység intézménye. Ez az új eszköz békeidőben is lehetővé  tenné olyan sajátos szabályok korlátozott időre történő bevezetését, amelyek a hatályos  szabályozás alapján csak szűk ágazati körben, például egészségügyi válsághelyzet vagy 

tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén, illetve különleges jogrendben  alkalmazhatók. Ez a képesség egyrészt a gyorsaság miatt fontos, másrészt a fokozatosság és a  szükségesség elvét is képes jobban figyelembe venni. 

A nyilvánosság előtt hirtelen előálló krízisek szükségessé teszik a normál működéstől eltérő,  de még nem feltétlenül különleges jogrend kihirdetését igénylő válságkezelési intézkedéseket.  Csak egy rövid példát hadd mondjak erre! 2023-ban a különleges jogrend esetei már átalakulnak, a terrorvészhelyzet esete már nem képezi a jogrendünk részét. Egy terrortámadás  esetére reagálva már nem kell majd néhány napra vagy hétre különleges jogrendet bevezetni.  Egy gyors döntéssel célzott, azonnali intézkedések foganatosíthatók, a védekezéssel  párhuzamosan pedig van idő értékelni a helyzet alakulását, mérlegelni a további intézkedések,  például szükségállapot vagy vészhelyzet bevezetésének szükségességét. Egy ilyen módon  felépülő és működő rendszer nemcsak a már eddig ismert veszélyekre képes gyorsabb és  pontosabb választ adni, hanem a korábban nem tapasztalt helyzetekre is. 

A másik új elem, amiről röviden szólnék, és ami szintén hozzá fog járulni a védelmi és  biztonsági intézkedések minél hatékonyabb meghozatalához, a védelmi és biztonsági  igazgatás központi szerve. Aktuálisan a koronavírus-válság kihívásai teszik egyértelművé,  hogy a védekezési rendszerünket igazgatási, szervezeti oldalról is meg kell erősíteni.  Különösen egy váratlan, gyors felépítésű vészhelyzet esetén nincs idő azzal foglalkozni, hogy  a döntés vagy a különböző feladatok ellátása tekintetében ki is az illetékes szerv. Emellett  egyre nagyobb a komplex megoldásokat igénylő helyzetek előfordulásának az esélye, ami  szükségessé teszi az állam külső és belső biztonságáért felelős szerveinek, a fegyveres és  rendvédelmi szervek és a polgári hatóságok tevékenységének minél jobb összehangolását. 

A törvényjavaslattal kapcsolatos előzetes hétpárti egyeztetésnek köszönhetően az igazgatási  szerv felépítésének és működésének egyes részleteiről is tájékoztatást kaptunk. Biztos vagyok  benne, hogy a jövőbeli védelmi és biztonsági rendszerünknek ez a fontos, új eleme képes lesz  hatékonyan ellátni, megoldani az irányításban és a koordinációban, illetve a megelőző  felkészülés területén jelentkező feladatokat. 

(21.10) 

Tisztelt Képviselőtársaim! A XXI. század biztonsági kihívásai és a gyorsan változó környezet  olyan új keretszabályok megalkotását teszi szükségessé, amelyek rugalmasan, átlátható  módon képesek biztosítani a védelmi és biztonsági rendszer működését békében és a  különleges jogrend időszakában is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat pontosan egy ilyen  szabályrendszer gyakorlatilag első és legfontosabb elemének tekinthető. A javaslat által  felvázolt rendszer képes lesz egyidejűleg biztosítani az állami szervek felkészülésének és  felkészítésének a kereteit, valamint a lehető legrugalmasabb módon meghatározni egy  intézkedési katalógust, amelynek az eszközeit az erre jogosult szervek hazánk biztonságát  fenyegető veszélyek idején a védekezés érdekében használhatják.  

A javaslatot áttanulmányozva és meghallgatva a miniszter úr mostani tájékoztatását egyre  inkább láthatóvá válik az a rugalmas és gyors reagálásra képes biztonsági rendszer, amelynek  kiépítése már csak az Alaptörvény kilencedik módosítása miatt sem tűrhet halasztást. Kérem  tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezen javaslat elfogadását. Köszönöm szépen.  (Taps a kormánypártok soraiban.)

H/16219 A NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez  történő magyar hozzájárulásról szóló 94/2001. (XII. 21.) OGY határozat hatályon kívül  helyezéséről 

(222) A felszólalás szövege: 

  1. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt  Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Csak röviden szeretnék szólni, és  legelőször emlékeztetni mindenkit arra, hogy emlékeim szerint az előző őszi ülésszakban,  2020 végén már volt egy hasonló eljárásunk: akkor a libanoni békemisszióban való  részvételünk bővítése miatt kellett visszavonni egy korábbi országgyűlési határozatot, hiszen  ahogy az előterjesztő képviselője is említette, 2009 óta az Alaptörvény már nem az  Országgyűlés, hanem a kormány hatáskörébe adja a külföldi katonai missziókban való  részvétellel kapcsolatos döntések meghozatalát. Most nagyjából ugyanezt az eljárást kell  megtennünk a NATO koszovói békefenntartó műveleteiben részt vevő magyar kontingens  bővítése érdekében.  

A Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalásának növeléséről szóló  1344/2019. kormányhatározat 1. pontjában a kormány felhívja a honvédelmi minisztert, hogy  a 2019 és 2022 közötti időszakban hajtsa végre a NATO koszovóiválság-reagálásában részt  vevő nemzetközi erők, a KFOR keretében történő magyar katonai szerepvállalás növelését. 

A KFOR-ban történő szerepvállalásunkat kezdeményező 94/2001. országgyűlési határozat  visszavonásával tulajdonképpen a bővítés jogtechnikai akadályát szüntetjük meg. A magyar  kormány számára láthatóan fontos a közép-európai térség stabilitásának megőrzése, amihez a  KFOR-ban történő szerepvállalásunk is hozzájárul. Ennek erősítése, azt hiszem, csakis  támogatható lépés lehet, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz  hasonlóan támogassák az előttünk fekvő határozati javaslat elfogadását. 

Szeretném én is az alkalmat megragadni és csatlakozni Nacsa képviselőtársamhoz, hogy  megköszönjem miniszter úron keresztül a magyar honvédek helytállását a vírushelyzet  kezelésében, sokat dolgoztak, kitartóan. Köszönet, miniszter úr, a magyar katonáknak.  Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)