T/17432 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Kedves  Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Egy új honvédelmi törvény javaslata fekszik  előttünk. Azok után, hogy 2020 decemberében elfogadtuk az Alaptörvény kilencedik  módosítását, amely a ma hatályos hat helyett 2023-tól csak három különleges jogrendet említ  meg, továbbá azt követően, hogy idén, az év első felében elfogadtuk a védelmi és biztonsági  tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényt, amely az  alkotmánymódosítással párhuzamosan új keretet teremt a hazánkban zajló honvédelmi  tevékenységeknek is, nem meglepő, hogy egy teljesen új törvény tervezetét tárgyaljuk.  

Áttekintve ugyanakkor a javaslatot érzékelhető, hogy alapjaiban nem változik meg a  szabályozás, inkább egy átláthatóbb, logikusabb felépítésű szerkezetet nyer, amely  természetesen igazodik a jogszabályi környezet már említett átalakításához. Miért is van  minderre szükség? A hagyományos biztonsági fenyegetések mellett korunk új típusú és  rendkívüli gyorsasággal kialakulni, majd eszkalálódni képes fenyegetései egyre  dominánsabbá válnak. Elmosódik az egyértelmű határvonal a háború és a béke időszakai  között. A folyamatos válsághelyzetek időszakait éljük. Migrációs válság, egészségügyi  vészhelyzet, a nemzetközi terrorizmus erősödése, háborús konfliktusok közel s távol és  extrém időjárási helyzetek sora követi egymást. Ez a folyamat az állami védelmi rendszerek  működését is átalakításra kényszeríti. Nem hirdethetünk folyamatosan válsághelyzetet, olyan  kereteket kell alkotni a normál működés számára, amelyek elbírják a különböző veszélyek és  biztonsági kihívások kezelését. Ha pedig valóban válsághelyzeti ügykezelés válik  szükségessé, az tényleg csak a legszükségesebb esetben, arányosan és fokozatosan, de  megfelelő ütemben kerüljön bevezetésre. 

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének komolyabb különbségek a régi és az új törvény  között. Az előttünk fekvő javaslat külön hangsúlyt helyez a honvédelmi feladatokra való  felkészítésre, átveszi és alkalmazza a védelmi és biztonsági törvény szükségességre és  arányosságra vonatkozó szabályozási elemeit, és a koordinációs tevékenységre vonatkozó  különleges szabályokhoz is alkalmazkodik. 

Értelmező rendelkezéseket is találunk a javaslatban. A törvényjavaslat a jelenlegi honvédelmi  törvénynél pontosabban igazodik a honvédelmi szervezetek irányítási struktúrájához.  Felfrissíti a belső rendelkezések és azok közzétételének a rendszerét, pontosabb határidőkkel  egészíti ki a különböző döntések meghozatalára vonatkozó szabályokat, és a jelenleginél  részletesebb szabályokat határoz meg a honvédelmi kötelezettségre vonatkozóan is. 

(14.30) 

Ennek kapcsán mindenképpen kiemelném, hogy a hadkötelezettségen alapuló szolgálati  kötelezettség hadiállapotra korlátozása miatt egyes előkészítő jellegű tevékenységeket már a  béke időszakában meg kell valósítani. A fegyveres vagy fegyver nélküli szolgálat teljesítésére  ugyanakkor a feltételeknek megfelelő férfiak továbbra is csak hadiállapotban kötelezhetőek. 

Az új honvédelmi törvény tartalmazni fogja a megszűnő különleges jogrendi esetek  békeidőben is alkalmazható szabályait. Elsősorban a honvédség feladatait, valamint a  fegyverhasználat lehetőségeit érintő rendelkezések kerülnek be a törvénybe. 

Ez tehát a védelmi és biztonsági rendszerünk átalakításának indoka és célja. De azt hiszem, ez  mindig is világos volt tisztelt képviselőtársaim számára. Többször is beszéltünk már erről.  Most inkább rátérnék a konkrétumokra. 

Ahogy már említettem, az Alaptörvény kilencedik módosítása 2023. július 1-jei hatállyal a  meglévő hat különleges jogrend helyett hármat nevesít: a hadiállapotot, a szükségállapotot és  a vészhelyzetet. E három különleges jogrendi helyzetben a kormány kerül a rendkívüli  jogrendi döntéshozói helyzetbe. Megszűnik a Honvédelmi Tanács, és a köztársasági elnök  szükségállapotra vonatkozó jogosítványai is átalakulnak. A három megmaradó különleges  jogrend törvényi szintű szabályozását az idén elfogadott védelmi és biztonsági törvény  tartalmazza. Így azokat a honvédelmi törvényben már nem kell szerepeltetni. Azt hiszem,  érzékelhető, hogy nem olyan mérvű módosítási kényszerről beszélünk, amely teljes  mértékben indokolja egy vadonatúj törvény megalkotását, ám amennyiben egyszerűen csak  módosítanánk a jelenlegi honvédelmi törvényünket, annak címe már nem fedné a tartalmát. A  2011. évi CXIII. törvény ugyanis a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről szól.  

Mivel a jogalkotásról szóló törvény nem teszi lehetővé egy törvény címének egyszerű  módosítását, így jogtechnikailag a legtisztább megoldás, ha egy új törvényt fogadunk el,  amely sem megnevezésében, sem szabályozási elemei között nem tartalmazza a különleges jogrendi intézkedéseket. Talán kicsit profán, de ez is egy jogalkotási tényező. (Dr. Vadai  Ágnes nevet.) Kikerül a jogszabályból az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések legnagyobb  része. Köszönöm a megnyilvánulását, tisztelt alelnök asszony. (Dr. Vadai Ágnes: Nagyon  szívesen!)  

Szintén küszöbön áll a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek  teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény  revíziója, amelybe átemelésre kerülnek majd ezek az említett adatkezelési rendelkezések is.  Mindezt azonban össze kell majd hangolni a honvédek jogállásáról szóló törvény  felülvizsgálatával is.  

2023-ra készen kell álljon az új védelmi és biztonsági struktúra minden eleme. Sok munka  van még előttünk, mindenesetre a védelmi és biztonsági reform ezzel a törvényjavaslattal egy  újabb mérföldkövéhez érkezett. Azt hiszem, hogy nyugodt szívvel ajánlhatom támogatásra ezt  a javaslatot képviselőtársaim számára. A Fidesz-frakció mindenképpen támogatja ezt.  Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)  

(86) A felszólalás szövege: 

  1. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt  Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Egy kisebb módosításokból  összeálló törvénycsomag van előttünk, amelynek a számomra legfontosabb elemeiről  szeretnék szólni.  

A honvédek jogállásáról szóló törvény módosítása terjedelmében és megítélésem szerint  jelentőségében is a legnagyobb a javaslatban tárgyalt témák közül. Itt kerülnek bevezetésre a 

honvédtiszt-alapképzésben részt vevők jogállásának átalakítását célzó szabályok, amelyeknek  köszönhetően a tisztjelölt hallgatók jövő év szeptemberétől már szolgálati jogviszony keretei  között végzik majd a képzést, évfolyamonként különböző rendfokozatokban, az azokhoz járó  

javadalmazással egyetemben. Ez az intézkedés minden bizonnyal tovább emeli majd a pálya  népszerűségét.  

A szülési szabadság idejére járó illetményre vonatkozó szabályozások is átalakításra kerülnek.  Ez az illetmény összhangba kerül az adókedvezménnyel támogatott csed mértékével, így egy  szülési szabadságon lévő honvéd sem kerül hátrányba a civil szülőkkel szemben.  

A honvédelmi egészségkárosodási ellátás összegének megállapításához két új sáv kerül  bevezetésre, így a hazát már 30, illetve 35 éve szolgálók is külön összegű ellátásban  részesülhetnek.  

Mindezeken túl a javaslatnak a honvédek jogállásáról szóló törvényre vonatkozó része több  olyan módosítást tartalmaz, mint a külföldi szolgálattal kapcsolatos illetménymegállapítási  rendelkezések egyszerűsítése, a nem szándékosan okozott, 5 ezer forintot meg nem haladó  

károk leírási lehetőségének megteremtése, a katonai ügyészek és bírók szolgálati  jogviszonyával kapcsolatos szabályok egyértelművé tétele vagy az elektronikus  nyilatkozattétel lehetőségének bővítése.  

A honvédek jogállásáról szóló törvény mellett terjedelmében a honvédelmi adatkezelésről  szóló törvény módosítása emelkedik ki a többi javaslat közül, amelyben többek között a  veteránprogram végrehajtásához, valamint a különféle ösztöndíjpályázatok megvalósításához  szükséges adatkezelési szabályok kerülnek bevezetésre. 

(16.00) 

Említést érdemel még, hogy a honvédség érdekvédelmi nyilvántartásának jobb működését  biztosító szabályozások is részei a javaslatnak.  

Eddig szinte csak a javadalmazással, illetményekkel, jogállással kapcsolatos változásokról  beszéltem, az előttünk fekvő törvényjavaslat azonban elsősorban bőven tartalmaz olyan  szabályozási elemeket is, amelyek a jogalkalmazás során feltárt hiányosságok,  jogszabályváltozások, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján kívánják aktualizálni az itt  megnyitott törvényeket. Néhány ilyet már említettem, de néhány fontosabbat mindenképpen  felsorolnék: a törvénycsomag lehetőséget teremt tartós külszolgálat idejére határozott idejű  honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésére; a honvédelmi alkalmazottak alaposabb  pszichikai vizsgálatára; a honvédelmi alapképzés teljesítési idejének meghosszabbítására,  tekintettel a koronavírus-járvány okozta vészhelyzet során kialakult körülményekre; a  beosztás ellátása mellett történő megbízásra; a honvédelmi érdekhez közvetlenül kapcsolódó  tevékenységet folytató gazdasági társaságok esetén meghatározott jogkörök gyakorlására;  minősített adatot tartalmazó technikai eszköz külföldön, például nemzetközi gyakorlaton  történő felhasználására. Ilyen és ezekhez hasonló javaslatok összessége tehát az előttünk  fekvő törvényjavaslat.  

A honvédség rendszerének működése során feltárt problémák, hiányosságok megoldását  segíti elő ez a tervezet, amellett, hogy egy-egy elemmel a honvédek megbecsülését és a  honvédelmi pálya vonzerejét is igyekszik növelni. A Fidesz-frakció támogatja ezen javaslatot, 

kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy tegyék ugyanezt. Köszönöm szépen. (Taps a  kormánypártok soraiból.)