T/1802 A kémiai biztonságról

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt  Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Az utóbbi néhány évtizedet  nyugodtan nevezhetjük a kemizáció korszakának is, hiszen fokozatosan mindennapjaink  velejárójává vált a különböző kémiai készítmények használata. Ez igaz az élet minden  területére. 

A forgalomba került és a regisztrált vegyi anyagok számának növekedése exponenciális;  jelenleg 10 milliónál is több vegyi anyagot tartanak nyilván. A vegyipar, a gyógyszeripar, a  kozmetikai ipar és a növényvédőszer-ipar ontja a különböző hatású vegyi anyagokat. Az  egyre fejlettebb, összetettebb technológiák hatásukat tekintve egyre specifikusabb és  hatékonyabb készítmények előállítását teszik lehetővé. A kialakult helyzetet bonyolítja, hogy  ezen anyagok emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatása a legtöbb esetben ismeretlen.  Az összes ismert vegyi anyag számának közel fél százaléka esetén ismerjük jól azok  kockázatait. 

Nem szólok részletesen arról, hogy a töméntelen számú vegyi anyag betegséget kiváltó kóroki  tényező, illetőleg kémiai katasztrófák kiváltó oka is lehet. A növekvő kemizáció tehát,  mérhetetlen haszna mellett bizonyos szinten egyre nagyobb kockázatot jelent az élet és ezzel  együtt a társadalom számára. Ezen kockázat minimalizálásának és elhárításának eszköze lehet  a vegyi anyagokról, készítményekről, illetve ezek veszélyesség szerinti osztályozásáról,  raktározásáról és szállításáról szóló törvény megalkotása. 

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 3. §- ának (1) bekezdése megállapítja, hogy a törvény rendelkezéseivel összhangban külön  törvénynek kell rendelkezni többek között a veszélyes anyagokról. A veszélyes anyagokról  szóló törvény megalkotását az OECD-hez való csatlakozás idején prioritással kezelt  feladatként vállaltuk. Időközben a veszélyes anyagok osztályozása és szabályozása az európai  uniós csatlakozásból származó egyik legsürgetőbb feladatként is azonosításra került. 

A kormány 1996-ban rendeletben szabályozta a veszélyes anyagok és készítmények  osztályozását, csomagolását, jelölését, továbbá az ilyen anyagokkal, készítményekkel végzett  tevékenység engedélyezését és nyilvántartásának rendjét. A rendelet, amit 233/1996. számú  kormányrendelet néven emlegetnek, és a végrehajtására kiadott 4/1997. számú népjóléti  miniszteri rendelet a részletes rendelkezések vonatkozásában is igen nagy fokú jogközelítést  valósított meg mind az európai uniós irányelvekhez, mind pedig az OECD-hez való  ajánlásokhoz. A hatályos szabályozást azonban néhány területen megújítani, más tekintetben  pedig módosítani, kiegészíteni szükséges. Ez indokolja a kémiai biztonságról szóló törvény  megalkotását. 

Ezen törvény ambíciója szerint kerettörvény, ami áttekinthető rendet teremt a vegyi  anyagokkal összefüggő nagyszámú rendelet egységes újraszabályozása terén; azonban nem  vállalható fel az, hogy minden vegyi anyaggal, termékkel kapcsolatos szabályozás ebben a  törvényben megjelenjen. A gyógyszerek, növényvédő szerek, műtrágyák, állatgyógyászati  készítmények, élelmiszerek szermaradék-tartalma, a veszélyes áruk közúti, légi vagy vízi úton 

történő szállítása önálló, nagy hagyományokkal rendelkező szakterületi szabályozások tárgya  marad. A törvénytervezet kerettörvény jellege azonban megvalósul, többek között az  alábbiakban: 

A törvény nemcsak a veszélyes anyagokkal foglalkozik, hanem azokkal, a már  kereskedelemben lévő anyagokkal is, amelyek a piacra lépésükkor érvényes jogszabályok  értelmében még nem minősülnek veszélyesnek. Ezek körében meghatározott prioritási rend  szerint utólagos kockázatértékelést kell végrehajtani. A törvény néhány előírása elsősorban az  osztályozásra, csomagolásra és jelölésre, továbbá a biztonsági adatlapra vonatkozik, a tárgyi  hatály alá tartozó ipari, vegyi anyagok körén túl más anyagok, készítmények körére is  kiterjesztő a jogszabály ilyen értelmű rendelkezése. 

A törvény felhatalmazása által egy sor rendelet kiadására kerül, illetve került sor. Ezek közül  környezetvédelmi szempontból legjelentősebb a mosószerekről szóló, a vegyi anyagok  kockázata értékeléséről, kezeléséről szóló, a PIC-eljárásról szóló, az egyes veszélyes anyagok  forgalmi korlátozásáról, betiltásáról, az azbeszt-környezetszennyezés megelőzéséről szóló  rendelet. 

(10.50) 

Értesüléseim szerint ezen rendelettervezetek, az utolsó két témakör kivételével, már  elkészültek, illetve a többi témakört illetően fél éven belül elkészülnek. A kémiai biztonsági  törvény az új vegyi anyagokra vonatkozó, már hatályos eljárást annyiban módosítja, hogy az  új anyagok és a meglévő anyagok definícióját az európai uniós irányelvvel azonos módon  adja meg.  

Megszűnik továbbá a tevékenységek engedélyezése, helyette bejelentési kötelezettség lép be,  ami egyértelműen könnyítést jelenthet a készítmények gyártói számára, ami a készítmények  piacra történő bevezetésének felgyorsítását eredményezheti. Ugyanakkor ez a lépés a  felelősség bizonyos fokú áthárítását is jelenti a készítmények gyártói irányába, hiszen ezután a  készítményekért a gyártó viseli a felelősséget. 

A kémiai biztonság igényeinek biztosítása az ellenőrzésen és szankcionáláson keresztül  valósul meg. A hatósági tevékenységben a közegészségügy szempontjából az ÁNTSZ, a  környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyelőség, a munkabiztonság  

körében a munkabiztonsági felügyeletek, a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelem  megfelelő szervei, illetve a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek  az illetékesek. 

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, a kémiai biztonságról szóló törvénytervezet, a környezet- és  egészségvédelmi szempontokat figyelembe véve egy újabb jelentős lépést jelent az európai  uniós szabályozásnak megfelelő jogrend kialakításának, az úgynevezett jogharmonizációnak a  folyamatában. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója a megvitatás után elfogadásra  ajánlja a kémiai biztonságról szóló törvényt.  

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)