A szaktársadalom joggal várja el az Országgyűléstől, hogy mielőbb megalkossa a növényvédelmi törvényt, amely a Magyar Köztársaság ez irányú cselekvéseit az Európai Unióhoz való csatlakozásakor konformmá teszi. Talán ez az a szakmai törvénytervezet a rendszerváltást követően, amely mindig lemaradt a parlamenti szereplésről, holott a mezőgazdaság növény-egészségügyi biztonságának fenntartásához nélkülözhetetlen egy egységes szemléletű viselkedési forma; mindezen túl a nemzetközi együttműködés növényvédelmi kérdéseit is leszabályozná az ott alkalmazott jogi normák értelmében.
A benyújtott növényvédelmi törvénytervezet nemcsak az uniós keretszabályok mechanikus átvételéről szól, hanem egy olyan korszerű szemléletváltást is tükröz, amely kapcsán a károsítók irtásának elvakult kötelezettsége helyébe a biológiai sokféleség, biodiverzitás védelmét szolgáló kártételi kockázatszabályozás lép. Ugyanakkor határozottan felvállalja az állami érdekérvényesítés azon kötelezettségeit, amelyek a jogszerű földhasználattal és a gazdálkodás biztonságával, az élelmiszer-termelők és -fogyasztók, valamint a természeti értékek következetes védelmével összefüggésbe hozhatók. Gyakran hallom szakmai körökből azt a véleményt, miszerint az érvényben lévő növényvédelmi szabályozásunk nemzetközi szinten is megállja a helyét.
E kijelentésekkel lehet ugyan vitatkozni, de a viták elkerülését, az egységesebb elméleti és gyakorlati gondolkodást hűen szolgálná, egy új, Európában elfogadott jogi megoldás szemléletének adaptálása honi viszonyainkra. De ez mind ez idáig várattatott magára. E megalkotásra kerülő törvényben, mint ahogy az megfogalmazásra is került, lényegi kérdés a cél mellett az ember, a hasznos, illetve a védelem alatt álló élő szervezetek és a környezet védelmére tekintettel lévő alapelvek kiemelt kezelése.
Ezért javasolnám, hogy a növényvédelem fogalmának definiálásakor egészítsük ki a meglévő determinációkat a következő, jövőbe mutató megfogalmazással: a növényvédelem életközösség-tani, biocönológiai tudomány. Így a legújabb és leghatékonyabb módszereinek is biocönológiaiaknak kell lenniük. Ez a megfogalmazás predesztináció és hivatkozási alap minden jövőbeni törvénymódosításhoz, egyben leendő törvényünket áthatná ez a gondolkodásmód.
Véleményem szerint finomításra és pontosításra lenne szükség a méhek védelmét illetően, valamint továbbra sem kellő mértékben tisztázott a növényvédőszer-maradékot tartalmazó árusított, forgalomba hozott növények, növényi eredetű élelmiszerek forgalmazóival szemben az a komoly, elrettentő szankcionálás, amely kellő visszatartó erővel bírna.
Összegezve: az előttünk fekvő növényvédelmi törvénytervezet kis finomításokkal és precíz végrehajtási utasítással egy magas színvonalú, az európai normáknak megfelelő törvény születését teszi lehetővé. Bízom benne, hogy a gyakorlati növényvédelmi teendőket végzők, megfelelő szakmai ismeretek birtokában, helyesen tudnak alkalmazkodni az elkövetkező európai uniós integráció ez irányú elvárásaihoz.
Tisztelettel javaslom a törvénytervezet elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
