T/2930 Egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt  Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az egyes  belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2930. számú  törvényjavaslat 32 törvény módosítását tartalmazza. Az előterjesztés célja olyan jogalkotási  feladatok rendezése, amelyek önálló törvényként történő elkészítése nem indokolt, valamint  olyan törvények módosítására irányul, amelyek módosítása egyéb okból, elsősorban a  jogalkalmazói gyakorlat során felmerült problémák kezelése és jogharmonizációs feladatok  miatt vált szükségessé. A törvényjavaslat három legfontosabb tématerülete, ahol a  módosítások történnek, véleményem szerint a következők: 1. a kép- és hangfelvételek  központi tárhelyen történő tárolása; 2. a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása; 3. az  információbiztonsági szervezetrendszer átalakítása. Erről a három tématerületről szeretnék  egy kicsit részletesebben szólni.  

Kiemelendő a kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolására vonatkozó  szabályozás. Ezen szabályozás célja, hogy a megvalósítás első ütemében a műszaki és  technikai feltételek fennállása esetén a főváros közigazgatási területén a közterület-felügyelet,  a személyszállítási szolgáltató és a közút kezelője által rögzített kép- és hangfelvételek  központi tárhelyen történő tárolását és az ágazati törvényekben adatmegsemmisítésre  feljogosítottak részére az adatkezelést egyedi informatikai alkalmazás útján biztosítsa olyan  módon, amely lehetővé teszi a gyors és hatékony feladatellátást. A megvalósítás további  fázisaiban a műszaki és technikai feltételek fennállása esetén mindezen feladat, tehát a  központi tárhelyen való tárolás országosan a rendőrség által üzemeltetett képfelvevők és  közlekedésrendészeti intézkedése során a közút kezelője, a közterület-felügyelet, a pénzügyi  szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzők esetén a személy- és  vagyonvédelmi tevékenységet végző vállalkozó képfelvétel-készítési jogosultsága körében,  valamint az útdíjszedőknek az útdíjellenőrzésre jogosult szervek útdíjellenőrzési tevékenységi  körében valósul meg. Amennyiben a felvételek a központi tárhelyen kerülnek rögzítésre, az  arra jogosultak részéről az adatigénylésre kizárólag a tárhelyszolgáltató által biztosított egyedi  informatikai alkalmazás igénybevételével kerülhet sor, hiszen ezekben az esetekben a  személyes adatnak tekinthető felvételek helyi tárolási lehetősége kizárt.  

A szabályozás a képfelvételek készítésére jogosultak jogosultságait nem érinti. A tárhely  szolgáltatója kizárólag a felvételek elhelyezését biztosítja. A felvételek készítésére jogosultak  által rögzített adatokból a hatóságok, a bíróság törvényben meghatározott célból  igényelhetnek adatot, illetve az, akinek jogát vagy jogos érdekét az adat érinti. A jogszerű  felhasználás lehetőségét azonban a hatályos szabályozás szerinti megőrzési idő korlátozza.  

A második fontos módosítási terület a vízgazdálkodást érinti. A vízgazdálkodásról szóló  1995. évi LVII. törvény módosítása, valamint a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó  törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény módosítása a mezőgazdasági  vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszere megvalósítása során jelentkező  változtatási igényeket képezi le. Jelesül a keretrendszer a projekt megvalósítása során  felmerült módosítások miatt 2019. január 1-je helyett 2020. január 1jén lép hatályba, azonban 

a hatálybalépést követően nemcsak az öntözési célú vízhasználókra fog kiterjedni, hanem a  vízügyi hatóság által folytatott valamennyi eljárásra is.  

Valamennyi vízügyi hatósági eljárás, a vízkészletjárulék-bevallás és a vízikönyvi  nyilvántartás teljesen elektronikus lesz. Ennek érdekében a belügyi feladatokat érintő és más  kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény 7. §-ában már  elfogadott és kihirdetett rendelkezéseket a jelen módosításban kívánjuk felülírni. Ezzel  párhuzamosan a vízkészletjárulék elektronikus bevallásának kezdetét is 2020. január 1-jére  kell módosítani.  

(9.20) 

Emellett pontosításra kerülnek a vízügyi közalkalmazotti jogviszony szabályai, a víziközmű társulások tartozásainak behajtására vonatkozó szabályok. Egyben a vízgazdálkodási  törvénybe a települések ár- és belvíz-veszélyeztetettségi besorolására vonatkozó felhatalmazó  rendelkezés kerül beépítésre.  

A harmadik tématerület, mint említettem volt, az információbiztonsági szervezetrendszer  átalakítása. Felmérve az uniós normákból eredő feladatokat, valamint az eddig megtett  intézkedéseket, a feladatok teljesítése és a biztonság növelése érdekében a már meglévő  kiberbiztonsági intézményi struktúra racionalizálása, átalakítása is szükséges. Ennek céljából  az információbiztonsággal kapcsolatos egyes feladatoknak és az ezzel kapcsolatos  képességeknek a centralizálása szükséges a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében.  

A módosítást alátámasztja a nemzeti infokommunikációs stratégia 2016. évi  monitoringjelentéséről, a „Digitális jólét” program kibővítéséről, annak 2017-18. évi  munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra-kompetenciák, a gazdaság és közigazgatás  további fejlesztéséről szóló 1456/2017-es számú kormányhatározat is, amely szerint az  alapvető szolgáltatások védelmének biztosítása érdekében Magyarországon létre kell hozni  egy nemzeti kiberbiztonsági eseménykezelő központot. A törvényjavaslat szerint a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében működő eseménykezelő központ látná el a jövőben  a létfontosságúvá kijelölt szervek, valamint a hálózati és információs rendszerek  biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, az  Európai Parlament és a Tanács 2016/1148. irányelve alapján az alapvető szolgáltatást nyújtó  azonosított szervek és a bejelentésköteles szolgáltatók eseménykezelési feladatait is.  

Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslatban szereplő intézkedések megvalósulásával még  tovább javul Magyarország és az itt élő emberek biztonsága. Az Országgyűlés Fidesz frakciója támogatja a T/2930. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is.  Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)  

(20) A felszólalás szövege: 

  1. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Vissza szeretném utasítani Varga-Damm  Andrea képviselő asszonynak azon feltételezését, hogy mi a honpolgárok identitását el  akarjuk venni, merthogy, tisztelt képviselő asszony, azt, hogy szeretnénk elérni azt, hogy az  országban minél nagyobb biztonság legyen, és emiatt olyan törvénymódosításokat hajtunk  végre, amelyek a magyar emberek biztonságát szolgálják, ezt kiforgatni, és alattomos  szándékot feltételezni mögötte, ezt egy kicsit övön alulinak tartom. A helyzet az, hogy egyéni  képviselőként a választópolgárok véleményt mondanak rólunk. 

(10.40) 

Soha egyetlenegy fórumon mint egyéni képviselő ilyen feltételezéssel nem éltek, amilyennel  ön. Nyilván ezt politikai indíttatása adja. 

Mint volt polgármester, szeretnék arról szólni néhány mondatot, hogy nem láttam még olyan  embert kistelepülésen a választókerületem egy kistelepüléses választókerület , ahol bárki is  kifogást emelt volna, hogy térfigyelő kamerarendszert telepítünk. Sőt, mi több, az volt az  elvárás, hogy minél inkább tegyük ezt, merthogy a bűncselekmények száma egyik percről a  másikra a felére esett vissza, és ennek következtében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az  elkövetett bűncselekmények száma egyik évről a másikra a felére csökkent. Köszönöm. (Taps  a kormánypártok soraiban.)