Kiemelendő a kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolására vonatkozó szabályozás. Ezen szabályozás célja, hogy a megvalósítás első ütemében a műszaki és technikai feltételek fennállása esetén a főváros közigazgatási területén a közterület-felügyelet, a személyszállítási szolgáltató és a közút kezelője által rögzített kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolását és az ágazati törvényekben adatmegsemmisítésre feljogosítottak részére az adatkezelést egyedi informatikai alkalmazás útján biztosítsa olyan módon, amely lehetővé teszi a gyors és hatékony feladatellátást. A megvalósítás további fázisaiban a műszaki és technikai feltételek fennállása esetén mindezen feladat, tehát a központi tárhelyen való tárolás országosan a rendőrség által üzemeltetett képfelvevők és közlekedésrendészeti intézkedése során a közút kezelője, a közterület-felügyelet, a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzők esetén a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző vállalkozó képfelvétel-készítési jogosultsága körében, valamint az útdíjszedőknek az útdíjellenőrzésre jogosult szervek útdíjellenőrzési tevékenységi körében valósul meg. Amennyiben a felvételek a központi tárhelyen kerülnek rögzítésre, az arra jogosultak részéről az adatigénylésre kizárólag a tárhelyszolgáltató által biztosított egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével kerülhet sor, hiszen ezekben az esetekben a személyes adatnak tekinthető felvételek helyi tárolási lehetősége kizárt.
A szabályozás a képfelvételek készítésére jogosultak jogosultságait nem érinti. A tárhely szolgáltatója kizárólag a felvételek elhelyezését biztosítja. A felvételek készítésére jogosultak által rögzített adatokból a hatóságok, a bíróság törvényben meghatározott célból igényelhetnek adatot, illetve az, akinek jogát vagy jogos érdekét az adat érinti. A jogszerű felhasználás lehetőségét azonban a hatályos szabályozás szerinti megőrzési idő korlátozza.
A második fontos módosítási terület a vízgazdálkodást érinti. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása, valamint a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény módosítása a mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszere megvalósítása során jelentkező változtatási igényeket képezi le. Jelesül a keretrendszer a projekt megvalósítása során felmerült módosítások miatt 2019. január 1-je helyett 2020. január 1jén lép hatályba, azonban
a hatálybalépést követően nemcsak az öntözési célú vízhasználókra fog kiterjedni, hanem a vízügyi hatóság által folytatott valamennyi eljárásra is.
Valamennyi vízügyi hatósági eljárás, a vízkészletjárulék-bevallás és a vízikönyvi nyilvántartás teljesen elektronikus lesz. Ennek érdekében a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény 7. §-ában már elfogadott és kihirdetett rendelkezéseket a jelen módosításban kívánjuk felülírni. Ezzel párhuzamosan a vízkészletjárulék elektronikus bevallásának kezdetét is 2020. január 1-jére kell módosítani.
(9.20)
Emellett pontosításra kerülnek a vízügyi közalkalmazotti jogviszony szabályai, a víziközmű társulások tartozásainak behajtására vonatkozó szabályok. Egyben a vízgazdálkodási törvénybe a települések ár- és belvíz-veszélyeztetettségi besorolására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kerül beépítésre.
A harmadik tématerület, mint említettem volt, az információbiztonsági szervezetrendszer átalakítása. Felmérve az uniós normákból eredő feladatokat, valamint az eddig megtett intézkedéseket, a feladatok teljesítése és a biztonság növelése érdekében a már meglévő kiberbiztonsági intézményi struktúra racionalizálása, átalakítása is szükséges. Ennek céljából az információbiztonsággal kapcsolatos egyes feladatoknak és az ezzel kapcsolatos képességeknek a centralizálása szükséges a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében.
A módosítást alátámasztja a nemzeti infokommunikációs stratégia 2016. évi monitoringjelentéséről, a „Digitális jólét” program kibővítéséről, annak 2017-18. évi munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra-kompetenciák, a gazdaság és közigazgatás további fejlesztéséről szóló 1456/2017-es számú kormányhatározat is, amely szerint az alapvető szolgáltatások védelmének biztosítása érdekében Magyarországon létre kell hozni egy nemzeti kiberbiztonsági eseménykezelő központot. A törvényjavaslat szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében működő eseménykezelő központ látná el a jövőben a létfontosságúvá kijelölt szervek, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/1148. irányelve alapján az alapvető szolgáltatást nyújtó azonosított szervek és a bejelentésköteles szolgáltatók eseménykezelési feladatait is.
Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslatban szereplő intézkedések megvalósulásával még tovább javul Magyarország és az itt élő emberek biztonsága. Az Országgyűlés Fidesz frakciója támogatja a T/2930. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(20) A felszólalás szövege:
(10.40)
Soha egyetlenegy fórumon mint egyéni képviselő ilyen feltételezéssel nem éltek, amilyennel ön. Nyilván ezt politikai indíttatása adja.
Mint volt polgármester, szeretnék arról szólni néhány mondatot, hogy nem láttam még olyan embert kistelepülésen a választókerületem egy kistelepüléses választókerület , ahol bárki is kifogást emelt volna, hogy térfigyelő kamerarendszert telepítünk. Sőt, mi több, az volt az elvárás, hogy minél inkább tegyük ezt, merthogy a bűncselekmények száma egyik percről a másikra a felére esett vissza, és ennek következtében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elkövetett bűncselekmények száma egyik évről a másikra a felére csökkent. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
