A társadalombiztosítási járulékfizetésben javasolt fő módosítások a következők. Az egészségügyi hozzájárulás összegének 3900 forintról 2001-ben 4200 forintra, majd 2002-ben 4500 forintra történő emelése. Második: az egyéni járulékfizetési alap felső határának az eltörlése, valamint a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék 33 százalékról 2001-ben 30 százalékra, majd 2002-ben 27 százalékra való csökkentése. Ezen módosítások az élőmunka terheinek csökkentésével és a közteherviselés arányának fokozásával a foglalkoztatás és versenyképesség növelésének irányába hatnak. Másrészt fokozzák a társadalmi kohéziót, ami az individualizálódó társadalmunkban jótékony hatású.
Nem ennek problematikájával szeretnék foglalkozni, hiszen ezt megtették az előttem szólók, inkább a kötelező egészségbiztosításról szóló '97. évi LXXXIII. törvény életbe lépése óta a társadalomban és a gazdaságban végbement változások miatt szükségessé vált törvénymódosításokkal. Ezen módosítások egyrészt az állampolgárok esélyegyenlőségének javításához járulnak hozzá, másrészt pedig áttételesen a prevenció fokozatosabb érvényre jutását szolgálják, hiszen a betegségek megelőzése napjaink egészségügyének alappillére kellene hogy legyen. A törvény előterjesztett módosításai pozitívan befolyásolják az egészségkárosodások minél magasabb szinten történő orvoslását, jogegyenlőséget biztosítanak mind az állampolgár, mind az ellátást biztosító szervezetek irányába.
A bevezetendő módosítások átláthatóbbá, egyszerűbbé teszik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak feltételét. Ez vonatkozik a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekápolási díjra, a táppénzre, valamint a baleseti táppénzre is. A tervezett módosítások az adminisztrációs feladatok csökkentésének irányába hatnak mind a munkavállaló, mind a munkáltató esetén. Fontos előrelépésnek tartom, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot a módosítás kiterjeszti a középfokú intézmény nappali tagozatának tanulóira is. Így azon fiatalok, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után családalapításra gondolnak, számíthatnak egy bizonyos fajta társadalmi gondoskodásra, ami a terhességi-gyermekágyi segélyben nyilvánul meg.
A gyermekgondozási díj újbóli bevezetését követően eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyermekgondozási díjra való jogosultság szabályozása indokolatlanul tér el a
terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó szabályoktól, ami számos panaszt és többlet adminisztrációs terhet okozott. Ezt a bevezetendő módosítások orvosolják.
Az egészségbiztosítási járulékfizetés felső határának megszüntetésével egyidejűleg a táppénzre vonatkozó szabályok módosításával megerősítésre kerül a biztosítási és a szolidaritási elv. Ezzel összhangban a táppénz kiszámítása az előzőnél hosszabb járulékfizetéssel lefedezett időszak alapján kerül megállapításra. Ezen módosítással megakadályozható, hogy járulékfizetés nélkül magas összegű kifizetésekre kerüljön sor, ami az esetleges visszaélések csökkentésének irányába hat. A baleseti táppénz összegének megállapításánál a munkavállaló érdekei előtérbe kerülnek a tervezett módosításban.
(9.30)
Ugyanakkor a munkavállalót - közvetve ugyan - arra ösztönzi, hogy az üzemi balesetek megelőzése érdekében lépjen fel, ugyanígy a munkáltatót is.
Összegzésként elmondható, hogy a tervezett módosítások a társadalmi igazságosságot, szolidaritást, az átlátható szabályozást, az adminisztrációs terhek csökkentését célozzák, amely célok jól illeszkednek a polgári kormány programjába, és amelyeket a Független Kisgazdapárt frakciója is támogat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
