T/3288 Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm szépen,  elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, az atomenergiáról szóló '96. évi törvény  módosítása nagy vonalakban a következő passzusokat tartalmazza: az atomenergiáról szóló  törvény tárgyi hatályának a módosítása, amely a nemzetközi kötelezettségből fakadóan olyan  nukleáris anyagok nyilvántartására is kötelező, amelyek jelenleg nem tartoznak az  atomenergiáról szóló törvény hatálya alá, mert életre, egészségre nem veszélyesek.  Terminológiai egységesítést tesz a törvény olyan tekintetben, hogy a hazai szaknyelvi  terminológiát összeveti a nemzetközi szaknyelvi terminológiával, máskülönben pedig  alapelveket is tisztáz, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség javasolt.  

Nagyon lényeges módosítás az üzemanyagciklus lezárásának a kérdése, tudniillik Pakson  nagy aktivitású hulladékot kezelnek, és nem mindegy az, hogy a kezelés milyen időtartamú. A  módosítás lehetőséget ad a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap felhasználásának a bővítésére.  Alapvető ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulási feladatokról szól a  módosítási javaslat. Ezenkívül a nukleáris és más radioaktív anyagok és nukleáris  létesítmények fizikai védelmének szabályozását is megteszi. A nukleáris biztonságra hatással  lévő átalakítási szabályokat részletezi, és nem utolsósorban pedig a nukleáris technikai  munkakörökben foglalkoztatottakra ír elő szabályokat, valamint részletezi az atomenergia  alkalmazása körében eljáró önálló szakértőkre vonatkozó passzusokat.  

Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi és rendészeti bizottság 2011. június 6-i ülésén 18  igen és 1 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.  

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) 

(102) A felszólalás szövege: 

  1. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk  fekvő törvénymódosítási javaslat, mint ahogy az már elhangzott, az 1996-ban született, az  atomenergiáról szóló törvény átfogó felülvizsgálatát végzi el. A felülvizsgálatot egyrészről az  atomenergia-termelés jogi szabályozásában végbemenő nemzetközi gyakorlat megváltozása  indokolja, mint ahogy ezt már hallottuk, a másik indokát szeretném kiemelni, és ezzel  szeretnék Jávor Benedek képviselőtársam mondataira is reagálni. Mégpedig a változás  indokául a 2003. április 10-én történteket, a Paksi Atomerőmű 2. blokkjában súlyos  üzemzavart hoznám fel, amelynek következtében - a híradások szerint - kis mennyiségű  radioaktív anyag jutott ki a környezetbe. Az üzemzavar nem magában a reaktorban, hanem  egy hozzá kapcsolódó segédberendezésben történt, miközben a reaktor nem működött. Az  üzemzavar abból keletkezett, hogy a fűtőelemek mosására szolgáló tartályban a  fűtőelemkötegek túlhevültek, majd hideg víz ömlött rájuk, és ettől súlyosan megsérültek.  Ezen üzemzavar a 7-es fokozatú nemzetközi nukleáris eseményskálán a 3-as fokozatot érte el,  amely besorolása: súlyos üzemzavar. 

Ezen esemény után Magyarország a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget is felkérte,  hogy vizsgálja felül az esemény tanulságait, végezzen önálló értékelést és elemzést, majd  levonva a következtetéseket, tegyen javaslatot az energiatermelő rendszer és ezen rendszer  ellenőrzésének a tökéletesítésére. Nagyon lényeges dolognak tartom, hogy ezen javaslatok is  beépítésre kerültek a törvénymódosításba. Itt a hangsúly az Országos Atomenergia Hivatal  ellenőrzési tevékenységében az ellenőrzésre és a fizikai jelenlétre tevődött át az  engedélyezéssel kapcsolatos papírmunkáról.  

Szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét fölhívni egy másik, nyilvánvalóan a  törvénymódosításban nem említett körülményre. Magyarország igen ambiciózus célokat  fogalmaz meg az atomenergia-termelés terén. Az előzőekben arról hallottunk, hogy futamidő hosszabbításról, esetleges új blokkok indításáról és az elhasznált üzemanyag  újrahasznosításáról lehet szó, azonban ezt megtenni csak akkor lehet, hogyha Magyarország  rendelkezik megfelelő végzettségű és tapasztalatú nukleáris szakemberekkel. Én ezt egy  nagyon fontos dolognak tartom, és ezért tisztelettel kérem államtitkár urat, hogy a válaszában  majd térjen arra ki, hogy Magyarország milyen lépéseket kíván tenni, hiszen egy jó nukleáris  szakember kiképzése nem egy-két év alatt történik, hanem adott esetben egy évtizedet is  igénybe vesz.  

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)