T/4752 A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár  Úr! Mérföldkőhöz értünk a Magyar Honvédség működését érintő törvényi szabályozás  vonatkozásában. Az előttünk fekvő T/4752. számú, a Magyar Honvédség hivatásos és  szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat szakít egy korábbi  gyakorlattal, amely a szabályozást a fegyveres szervek egészére valósította meg, ezen belül  jelenítve csak meg speciálisan a honvédségre vonatkozó eltéréseket.  

A magam részéről örülök annak is, hogy nem a korábbi 1996. évi XLIII. törvény foltozásánál  tartunk, hiszen annak a módosítására több alkalommal sor került, hanem önálló és új  szabályozás fog élni, méghozzá a teljeskörűségre való törekvés jegyében, a törvényjavaslat  elfogadásával. Úgy gondolom, leszögezhetjük, hogy alapvető változások voltak azok,  amelyek szétfeszítették a korábbi szabályozás keretét és alapkoncepcióját. Csak a  legfontosabb tényezőket szeretném említeni. 

Elsősorban a kül- és biztonságpolitikai változásokat, hazánk NATO-tagságát és az ezzel járó  haderő-átalakítási koncepciót emelném ki. Örömmel nyugtázom, hogy ezek a hazánk életét  gyökeresen megváltoztató körülmények mégsem kifejezetten jogtechnokrata, hanem  humánfilozófiai megoldásokat indukálnak a törvényjavaslatban, melyek részint a meglévő  állomány megőrzését, másrészt a széles nyilvánosságot kapó toborzásokkal a szerződéses  állomány bővítését célozzák meg.  

Szeretném leszögezni, hogy a Magyar Honvédség humánpolitikájának reagálni kell arra, hogy  nem a változások generálta új feladatok végrehajtása további, esetenként súlyos  áldozatvállalást követel a honvédség állományától. Örülök ezért, hogy a törvény szövegéből  az új rendszerű Magyar Honvédségben egy pályaív megjelenésére van már lehetőség,  másrészt a teljesítmények megfelelő elismerésének alapjait is elkönyvelhetjük, nem kerülhető  meg ugyanis a juttatások rendszere, az illetményrendszer gyökeres átalakítása sem.  

Mielőtt rátérnék a honvédség felépítményi rendszerének egy elemére, fontosnak tartom  aláhúzni, hogy a törvényjavaslatnak választ kellett adni a rendszerből való kiválásra is, azaz  arra, amikor a katona valamely okból feladja hivatását, és a nemzetgazdaság más területén  kíván tovább dolgozni. Nos, a kiáramlás, a toborzás, a pályakép kialakítása és felmutatása  mellett már kitűzheti a célt a törvényjavaslat a sokat emlegetett piramiselv megfordítására,  azaz a most még fordított piramis képét mutató rendfokozati és beosztási arányok  talpraállítására; vagyis az alsóbb szinten a megfelelő, szükséges mennyiségű tiszt álljon  rendelkezésre, oly módon, hogy a vezetői struktúrákban a létszámok arányosan csökkenjenek.  

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy amikor az 1996.  évi XLIII. törvényt fogadta el a parlament, a szakmai vitán volt a hangsúly. A honvédség  ügyét össztársadalmi érdekként jelenítette meg a törvényhozás; remélem, most is ez fog  történni. Úgy gondolom, hogy egy alaposan kiérlelt törvényjavaslat fekszik előttünk, amely  méltó mindannyiunk támogatására, különösképpen akkor, ha néhány módosító javaslat 

beemelésével még nagyobb szintézist hozhatunk létre a már korábban elfogadott  köztisztviselői törvénnyel.  

Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója támogatja az  előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását.  

Köszönöm szépen. (Taps.)