T/9242 A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök  Úr! A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program a jó állam fogalmát a következők  szerint definiálja: "Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és  vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon  szolgálja."  

A kormány kiemelt célkitűzése a közigazgatás hatékonyságának növelése, az  egyszerűsítés, az állampolgárok számára könnyebbé, gyorsabbá való szakszerű ügyintézés, a  szolgáltató típusú közigazgatás kialakítása. A fővárosi és a megyei kormányhivatalok  működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás  általános szabályairól szóló 2004. évi törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról  szóló T/9242. számú törvényjavaslat ennek szellemében módosít egyszerre több törvényt,  kiegészítve és pontosítva a korábbi szabályozásokat.  

A járási rendszer kialakításával az állam közelebb kerül az állampolgárokhoz,  költséghatékonyabban, szakszerűbben és gyorsabban intézhetők az ügyek, amely cél elérését  elősegíti a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényeknek a törvényjavaslat  szerinti módosítása is. Különösen örülök annak, hogy ezzel sikerül elérni azt, hogy az  egyetemes szolgáltatók is közelebb kerülnek a lakossági fogyasztókhoz, legalább azzal, hogy  járásonként minimum egy ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni. Ez nagy segítség azon  kistelepülések lakóinak, akik jelenleg kénytelenek több tíz kilométert utazni az ügyeik  intézése miatt. A törvénymódosítással azonban - bízom benne - nemcsak időt, hanem jelentős  utazási költséget is meg tudnak majd takarítani.  

A törvényjavaslat módosítja továbbá többek között az illetékekről szóló törvénynek az  adó- és értékbizonyítványra vonatkozó rendelkezését is, miszerint az adó- és  értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban csökken az ügyintézési határidő. Ezzel a  javaslattal maximálisan egyetérthetünk. Ehhez kapcsolódóan azonban a szakszerű, hatékony  ügyintézés érdekében megfontolásra javasolnám annak felülvizsgálatát, hogy az adó- és  értékbizonyítvány kiállítása esetében a hatáskör címzettjeként valóban a jegyző a  legmegfelelőbb. A jegyzők többsége nem rendelkezik az ehhez szükséges értékbecslő képesítéssel vagy jogi végzettséggel, és főleg a kistelepüléseknél egyáltalán nincs olyan  szakember, aki a felek számára is elfogadott és megalapozott értékbecslést végezhetne. Az egyre sokasodó végrehajtási eljárásokban a bírósági végrehajtók előszeretettel keresik fel a  továbbra is leterhelt jegyzőket az adó- és értékbizonyítványok kiállítása céljából, mivel ez  lényegesen olcsóbb, mint ha hivatalos ingatlanérték-becslőt kérnének fel az ingatlanok  forgalmi értékének megállapítására. Sok esetben azonban a végrehajtás alá vontak nem  fogadják el a megállapított forgalmi értéket, így jelentősen elhúzódhatnak a végrehajtási  eljárások, mely végső soron további felesleges költségeket is okozhat, ami tovább sújtja az  amúgy is nehéz helyzetben lévő embereket. Ebből is látszik az, hogy tovább kell folytatni a  feladat- és hatáskörök felülvizsgálatát a költségtakarékos és racionális megoldásokat keresve. 

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)