T/9634 Egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról

2022. 03. 11.

  1. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen, köszönöm szépen, elnök  úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A migrációs válság nemcsak hatalmas  humanitárius feladatot, hanem politikai, társadalmi és gazdasági kihívást is jelent egyszerre  Európa, így Magyarország számára is. (Dr. Schiffer András: Meg Habony Árpád számára!) Fontos, hogy az elmúlt év sok tapasztalatot hozott a hazai menekültügyi eljárások  rendszerében, amelyek egyértelműen rámutattak a pénzügyi visszaélés lehetőségeire is.  

A jelenlegi törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a Magyarországra érkezett bevándorlók  nem kaphatnak nagyobb támogatást, több juttatást, mint egy magyar állampolgár. A szigorítás  elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető  szociális ellátások csökkentése, amely intézkedés révén elkerülhető, hogy a gazdasági  bevándorlók kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjogi  kérelmet. Ennek érdekében megszüntetésre kerül az integrációs szerződés intézménye,  valamint minden olyan támogatás, amelyek a magyar állampolgárokat sem illetik meg. A  bevándorlási adatokból látszik, hogy a most illegálisan próbálkozók nem szírek, afgánok és  irakiak, hanem pakisztániak és marokkóiak, vagyis egyértelmű, hogy nem háború elől  menekülnek, csakis gazdasági szempontból döntöttek hazájuk elhagyása mellett.  

Az integrációs szerződés szerint az egyedülálló külföldi személyeknek az első fél évben 90  ezer forintot fizettek eddig, amely összeg a támogatás két évében félévente 22 500 forinttal  csökken. Ugyanezen szerződés szerint a családoknak 85 ezer forint/felnőtt/hónap, míg 25 ezer  forint/gyermek/hónap jár jelenleg. A családok legfeljebb 215 ezer forintot kaphatnak havonta.  Ezek az összegek azért nem szerény támogatást jelentenek. Nem igazságos a magyar  állampolgárokkal szemben ez a rendszer, és komoly terheket ró az államigazgatásra is,  továbbá csak a gazdasági bevándorlást generálják.  

A javaslat hatályon kívül helyezné a lakhatási és a beiskolázási támogatást, valamint sem a  menedékkérők, sem a nemzetközi védelemben részesítettek nem lennének jogosultak  költőpénzre. A javaslat egy másik pontja szerint a jövőben a menekültstátusszal rendelkezők a  menekültjogi elismerést követő két hónap helyett csak egy hónapig tartózkodhatnak a  befogadóállomásokon, amely idő alatt rendezniük kell a magyarországi tartózkodás feltételeit.  

Ahogy az európai híradásokból is látható, a nyugat-európai országok is sorra csökkentik a  migránsoknak adható juttatások körét és összegét is, mert jól megfigyelhető az a tendencia,  hogy a bevándorlók azokban az országokban szeretnék benyújtani a menedékkérelmüket, ahol  nagyobb anyagi járandóságra tehetnek szert. Ennek fényében egyértelmű, hogy gazdasági  migrációról kell hogy beszéljünk. Hazánkra eddig is komoly terheket rótt a migrációs válság.  Több mint 85 milliárd forintra tehetők ezek a kiadások, melyek nagy részét a magyar állam,  így a magyar állampolgárok biztosították.  

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat további rendelkezései szerint a jövőben minden  visszaadás esetén lehet alkalmazni a menekültügyi őrizet elrendelését, hogy ezáltal biztosított  legyen a dublini eljárás keretében átvett menedékkérő jelenléte az eljárás alatt. A javaslat  szerint a menekültügyi hatóság háromévente felülvizsgálja a menekültkénti elismerés 

feltételeinek ellátását, így a nemzetközi védelemre már nem szoruló személyek esetén a  jogállás visszavonható lenne.  

A törvényjavaslat szigorítaná a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének a  szabályrendszerét is, mert jelenleg nagyszámú harmadik országbeli állampolgár használja fel  visszaélésszerűen a tartózkodási engedély belföldi kérelmezését és az ahhoz kapcsolódó  méltányossági eljárást arra, hogy a kiutasító döntés elrendelését vagy a korábban elrendelt  kiutasítás végrehajtását ilyen módon akadályozza, illetve időben eltolja.  

A törvényjavaslat emellett az uniós jogharmonizációs kötelezettségeinkből fakadó jogszabály módosításokat is kezeli. Ilyen a már említett szezonális irányelv, az ICT irányelv és az EU  pilot eljárásra vonatkozó jogharmonizáció.  

Összegezve elmondható tehát, hogy az idegenrendészeti jogszabályok módosítását a  gyakorlati tapasztalatok indokolják, részben a gazdasági érdekek érvényesülése, továbbá a  bürokráciacsökkentés és az eljárások egyszerűsítése. A Fidesz-frakció támogatja a  törvényjavaslatot, s tisztelettel kérem, hogy önök is támogassák. Köszönöm. (Taps a  kormánypártok soraiban.)