A jelenlegi törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a Magyarországra érkezett bevándorlók nem kaphatnak nagyobb támogatást, több juttatást, mint egy magyar állampolgár. A szigorítás elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, amely intézkedés révén elkerülhető, hogy a gazdasági bevándorlók kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjogi kérelmet. Ennek érdekében megszüntetésre kerül az integrációs szerződés intézménye, valamint minden olyan támogatás, amelyek a magyar állampolgárokat sem illetik meg. A bevándorlási adatokból látszik, hogy a most illegálisan próbálkozók nem szírek, afgánok és irakiak, hanem pakisztániak és marokkóiak, vagyis egyértelmű, hogy nem háború elől menekülnek, csakis gazdasági szempontból döntöttek hazájuk elhagyása mellett.
Az integrációs szerződés szerint az egyedülálló külföldi személyeknek az első fél évben 90 ezer forintot fizettek eddig, amely összeg a támogatás két évében félévente 22 500 forinttal csökken. Ugyanezen szerződés szerint a családoknak 85 ezer forint/felnőtt/hónap, míg 25 ezer forint/gyermek/hónap jár jelenleg. A családok legfeljebb 215 ezer forintot kaphatnak havonta. Ezek az összegek azért nem szerény támogatást jelentenek. Nem igazságos a magyar állampolgárokkal szemben ez a rendszer, és komoly terheket ró az államigazgatásra is, továbbá csak a gazdasági bevándorlást generálják.
A javaslat hatályon kívül helyezné a lakhatási és a beiskolázási támogatást, valamint sem a menedékkérők, sem a nemzetközi védelemben részesítettek nem lennének jogosultak költőpénzre. A javaslat egy másik pontja szerint a jövőben a menekültstátusszal rendelkezők a menekültjogi elismerést követő két hónap helyett csak egy hónapig tartózkodhatnak a befogadóállomásokon, amely idő alatt rendezniük kell a magyarországi tartózkodás feltételeit.
Ahogy az európai híradásokból is látható, a nyugat-európai országok is sorra csökkentik a migránsoknak adható juttatások körét és összegét is, mert jól megfigyelhető az a tendencia, hogy a bevándorlók azokban az országokban szeretnék benyújtani a menedékkérelmüket, ahol nagyobb anyagi járandóságra tehetnek szert. Ennek fényében egyértelmű, hogy gazdasági migrációról kell hogy beszéljünk. Hazánkra eddig is komoly terheket rótt a migrációs válság. Több mint 85 milliárd forintra tehetők ezek a kiadások, melyek nagy részét a magyar állam, így a magyar állampolgárok biztosították.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat további rendelkezései szerint a jövőben minden visszaadás esetén lehet alkalmazni a menekültügyi őrizet elrendelését, hogy ezáltal biztosított legyen a dublini eljárás keretében átvett menedékkérő jelenléte az eljárás alatt. A javaslat szerint a menekültügyi hatóság háromévente felülvizsgálja a menekültkénti elismerés
feltételeinek ellátását, így a nemzetközi védelemre már nem szoruló személyek esetén a jogállás visszavonható lenne.
A törvényjavaslat szigorítaná a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének a szabályrendszerét is, mert jelenleg nagyszámú harmadik országbeli állampolgár használja fel visszaélésszerűen a tartózkodási engedély belföldi kérelmezését és az ahhoz kapcsolódó méltányossági eljárást arra, hogy a kiutasító döntés elrendelését vagy a korábban elrendelt kiutasítás végrehajtását ilyen módon akadályozza, illetve időben eltolja.
A törvényjavaslat emellett az uniós jogharmonizációs kötelezettségeinkből fakadó jogszabály módosításokat is kezeli. Ilyen a már említett szezonális irányelv, az ICT irányelv és az EU pilot eljárásra vonatkozó jogharmonizáció.
Összegezve elmondható tehát, hogy az idegenrendészeti jogszabályok módosítását a gyakorlati tapasztalatok indokolják, részben a gazdasági érdekek érvényesülése, továbbá a bürokráciacsökkentés és az eljárások egyszerűsítése. A Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslatot, s tisztelettel kérem, hogy önök is támogassák. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
