A tárgyalások, valamint a tagságra való felkészülés során a szűkebb értelemben vett szakmai kérdések mellett általános politikai összefüggések is meghatározó szerepet játszanak. Magyarország és az Európai Unió mezőgazdasági politikája között lényeges különbségek vannak. Ez megnyilvánul a piaci folyamatok befolyásolásában, a termelőknek nyújtott támogatásokban, az agrárium strukturális célkitűzéseiben. Az igen részletes, a mai magyar gyakorlattól számos elemében alapvetően eltérő közösségi szabályozás átvételére való felkészülés rendkívüli erőfeszítéseket kíván meg a magyar államigazgatástól. Alapvető érdekünk fűződik a mezőgazdasági ágazat szereplőinek felkészítéséhez a közösségi szabályozás alkalmazásának és az egységes belső piac által teremtett kihívásoknak való megfeleltetés vonatkozásában.
Az Európai Unió agrárpolitikájának alapját az úgynevezett európai mezőgazdasági modell képezi, amelyben a versenyképesség és hatékonyság mellett hasonló súlyú meghatározó tényező a környezetvédelem, a talajvédelem és a foglalkoztatottság biztosítása is. Ezen a modellen alapulnak az úgynevezett közös agrárpolitika célkitűzései és gyakorlati intézkedései is. Magyarország elfogadja az európai mezőgazdasági modellt, és ennek megfelelően integrált mezőgazdasági, vidékfejlesztési, területfejlesztési politikát folytat. Ezen politika peremfeltételeit a korlátozott anyagi eszközök rendelkezésre állása, valamint a még véglegesen ki nem alakított struktúra és intézményi rendszer jelentik, amelyen az EU tagállamok nagyrészt már túl vannak.
Milyen eredményeket könyvelhetünk el az elmúlt egy év alatt az agrárium területén az uniós csatlakozás, illetve jogharmonizáció tekintetében? Csak címszavakban felsorolva, részben csatlakozva az országjelentéshez:
Mint azt már képviselőtársam is említette, az 1998. évi 521 millió euróról 1999-re 612 millió euróra nőtt a mezőgazdasági külkereskedelem aktívuma. Ez 1999-ben 1 milliárd eurós exporttal, 481 millió eurós importtal realizálódott, annak ellenére, hogy az országot az utóbbi két és fél esztendőben súlyos természeti csapások sorozata érte.
A jogharmonizáció területén, ami a mezőgazdaságot illeti, jó eredményt értünk el. A szakértői vélemények szerint ez a szint 80 százalék feletti. Tisztelettel megjegyezném azonban, hogy az agrárium tekintetében nemcsak a hiányzó jogszabályokat kell megalkotni, hanem figyelembe kell venni a folyamatosan bővülő közösségi szabályozást is. A mezőgazdaság területén tehát a jogharmonizáció nem jelent különösebb problémát.
Az intézményfejlesztés területén jelentős előrelépés történt: létrejött és megerősödött az agrárintervenciós központ, amely a közös piaci rendtartások működésének központi intézménye lesz. Továbbfejlesztésre került az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézményrendszer.
A mezőgazdaság és vidékfejlesztés tekintetében elkészült és az Európai Unió elfogadta Magyarország agrárstruktúra- és vidékfejlesztési tervét, az úgynevezett SAPARD-tervet. Ennek megfelelően kialakult az ezen tervet megvalósító, koordináló intézményrendszer. Ennek keretében megalakult az FVM keretein belül a SAPARD-hivatal. Kialakultak a kapcsolódási pontok az FVM dekoncentrált szervei, a megyei FVM-hivatalok és a most megalakult regionális vidékfejlesztési irodák között. A hamarosan meghirdetendő SAPARD pályázatok révén a mezőgazdaság szereplői 10 milliárd forint lehetőséghez jutnak az agrárszerkezet-váltás, valamint a vidékfejlesztés feladatainak megoldásához.
A Független Kisgazdapárt véleménye szerint az általános mezőgazdasági összeírás végrehajtása, a jogharmonizációt biztosító törvények meghozatala, az intézményi rendszer átalakítása jó alapot teremt a közösségi agrárpolitika majdani átvételére. Ilyen formán nem teljesen értem azokat a heves indulatokat, amit az ellenzék fogalmaz meg a mezőgazdaság felkészülése tekintetében.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
