Polgármester: Antal Mihály Fidesz-KDNP
Weboldal: https://batorligetnet.webnode.hu/
Képviselő-testület összetétele: Fekete György (Fidesz–KDNP) Ravaszné Sájerman Margit (Fidesz–KDNP) Ternován József István (független) Papp Izabella Mária (független)
Lakosság
669 fő
Terület
33.3 km 2
Vállalatok
27
Természetvédelmi területek:
2014 óta megvalósult pályázatok, beruházások összeggel (egyenként és összesítve)
Pályázatok
2014 év:
A megye kelet-délkeleti részén helyezkedik el, a Nyírség peremén. A megyeszékhely Nyíregyházától 65, Mátészalkától 28, Nyírbátortól 13,5, Nyírvasváritól 10,5 kilométer távolságra található. Határszéle keleten és délen, mintegy 7 kilométer hosszan egybeesik a magyar-román államhatárral. A közvetlenül szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Terem, északnyugat felől Nyírvasvári, nyugat felől Nyírpilis, délnyugat felől pedig Piricse és Ömböly. A határ túlsó oldalán a legközelebbi települések: dél felől Ponyváspuszta (Viișoara), kelet felől pedig a Csanáloshoz (Urziceni) tartozó Csanáloserdő (Urziceni Pădure). Különálló településrésze Pilisújtanya, a délnyugati határszéle közelében, központjától mintegy 3,5 kilométerre. A határában elterülő, természetvédelmi oltalom alatt álló területek közül a bátorligeti ősláp a falutól alig egy kilométerre északra, a bátorligeti legelő az előbbitől nyugatra, a Fényi-erdő pedig a település határának délkeleti szélén helyezkedik el.
Bátorliget első előfordulása a forrásokban 1346-ból való. Ekkor Dedemez néven található az oklevelekben, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Majádi család birtoka. A Dedemez név eredete ismeretlen, de az ezzel egyidőben használt másik megnevezése: Aporháza a falu egykori Apor nevű birtokosára utal. A település 1936-ig a szomszédos Vállaj falu külterületeként volt számon tartva, ekkor alakult önálló telepes községgé Aporháza néven.
Az 1882-83. évi helységnévtárak szerint Pilis községhez tartozott közigazgatásilag. Az 1907. évi helységnévtár azonban már Nyírbátor határában lévő tanyának említi. 1950. február 1-jével a belügyminisztérium az Aporháza, Bátorliget, Györgyliget és Nyírpilis-Újtanya településeket Aporliget névvel községgé alakította. Az új település 1975. június 1-vel kapta mai nevét, Bátorliget néven. Bátorliget 1984. január 01. napjától – az új tanácsi hálózatban – közös tanácsú község Teremmel községgel. 1989. július 01. napjától Nyírbátor város vonzáskörzetéhez tartozó közös tanácsú község Teremmel. Az önkormányzatok megalakulásával – 1990-től – önálló önkormányzatú település.
Aporligetre a magyarországi községek közül utolsóként vezették be a villanyt 1963-ban. Ezzel fejeződött be a faluvillamosítás hazánkban. A település lakosságának nagy része a központi belterületen él, de nagy külterület is tartozik hozzá. Legnagyobb külterületi része Újtanya, ahol a közel 300 lakóházból álló Bátorliget 42 háza található, 70 lakossal. A falu lakosainak nagy része nyugdíjas korú. A településen óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, múzeum, szabadidő tábor is található. Bátorliget településen három történelmi egyház működik, a római, görög-katolikus és református egyház. Községünkben élt a nagy mesemondó Fedics Mihály, akinek síremléke a Nyomási temetőben van elhelyezve. Bátorligeten Európa hírű természetvédelmi területek találhatók, a Bátorligeti-ősláp (53 ha) a Bátorligeti Nagylegelő és a bátorligeti rezervátumtól délkeleti irányban mintegy 3 km-re egy hatalmas erdő, a Fényi erdő terül el. Az erdő alakja gombához hasonlít, nagysága 2616 kh 1953 óta védett terület. Csodálatos növény és állatvilágával ezek a szép természeti tájak – ősláp, erdő, legelő – övezik teljesen körbe községünket. Tömören összegezve tájrajzi leírását, valamint növény és állatvilágát ” Bátorliget hazánkban egyedül álló táj”. Ehhez illeszkedik a az településen megtalálható Tuzson János ÖKOCENTRUM, mely az ide látogató turistáknak, kutatóknak ad szállás lehetőséget, valamint felszereltsége lehetővé teszi a tudományos konferenciák megtartását is.
Bátorliget legnagyobb nevezetessége azonban a híres Bátorligeti ősláp, mely legjobban megőrizte a hajdani Nyírség, Nagyalföld történelem előtti képét. Az 53 hektáros bátorligeti arborétum ma az Alföld természeti múltjának élő múzeuma, melyben megtalálhatók a Kárpát-medencében lezajlott éghajlatváltozások nyomai. A mikroklímát az arborétumot övező erdők biztosítják az itt megőrződött különleges növény- és állatvilág számára. Nagykiterjedésű lápok, láprétegek, ligeterdők, ezüsthársas tölgyesek, a csak a Kárpátok 1500 m magasságai fölött jellemző európai zergeboglár, orchideafajok, kökörcsin, kékliliom, stb., az állatfajok közül az elevenszülő gyík, bátorligeti pók, stb. találhatók a természetvédelmi területen. Az ősláp múzeuma a bátorligeti iskola egykori épületében mutatja be a terület élővilágát. A természetvédelmi terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park előzetes engedélyével látogatható. A faluban minden nyáron megrendezik a hagyományőrző falunapot, lovasversennyel.
Választókerület
Dr. Simon Miklós
országgyűlési képviselő
Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. sz. választókerületi elnök
„Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének - nem derék ember.”