BÖKÖNY

1. Híres ember, elismert ember: Barota Mihály író, pedagógus
2. Látnivaló:

    

• • Görög Katolikus Templom
  • Római Katolikus Templom
  • Barota Mihály Általános Iskola

      3.Település bemutatása:

Bököny község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli csücskében található, közvetlenül Hajdú-Bihar megye szomszédságában. A szomszédos települések: észak felől Érpatak, északkelet felől Geszteréd, dél felől Hajdúhadház, délnyugat felől Téglás, északnyugat felől pedig Újfehértó.

A település nevének eredetét kutatva a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint: „helység Szabolcs-Szatmár megyében Újfehértótól délkeletre”. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással; Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára szerint az ómagyar Bökény~Bököny személynévből névadással, ennek eredete tisztázatlan. Stanislav a török Bök személynév magyar továbbképzése,- A földrajzi nevet, személynévi áttétel nélkül- a szlávból magyarázza.[3]

Bököny nevét az oklevelek 1291-ben említik először. Ekkor a Gutkeled nemzetségbeli Pál bán itteni birtokrészeit a rokon Hodos ispánnak (comes) adta át. 1433-ban a Rakamazy család birtoka volt. 1465-ben a petri Ders család, 1488-ban a Parlaghy család kezében volt a település birtokjoga. A község a török időkben teljesen elpusztult, de idővel újranépesült. A 17-18. században a Bay családnak, Bay Istvánnak is volt itt birtoka. A 19. század első felében több birtokosa is volt: gróf Erdődy, Gencsy, Jármy, Beck, Olchváry, Kálmánchelyi, báró Meskó, Somosy, Finta, Osváth, Molnár, Péchy, és Tárkányi családok. A 20. század elején a gróf Degenfeld család örököseinek és Hegyi Mihálynénak voit itt nagyobb birtoka. Bököny-höz tartozott még Myske és Bóti puszta is. Myskét már 1329 -ben említik az oklevelek Mixe és Myske néven.