Választókerület


MÁRIAPÓCS

MÁRIAPÓCS

Polgármester: Papp Bertalan (Fidesz-KDNP)

Weboldal: http://www.mariapocs.hu/

Képviselő-testület összetétele: 6 fő (5 fő független, 1 fő Fidesz-KDNP)

Lakosság

2061

Terület

22.09 km 2

Vállalatok

160

  1. HÍRES EMBER

Komiszár János, Érdemkereszttel kitüntetett, Csokonai-díjas festőművész, művészeti író. Az MMA köztestületi tagja.

Máriapócson, az Istenszülő bazilikájáról híres búcsújáróhelyen született, 1949-ben. Diplomáit a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán és a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerezte. 1981 óta szerepelnek munkái tárlatokon. Eddig 140 önálló kiállítása volt. 2005-ben Budapesten, a Művészetek Palotájában szerepelt 25 festményével. Mestereinek Boldizsár Istvánt, Halápi Jánost, Holló Lászlót és Tar Zoltánt tekinti. Sokat tanult tanáraitól: Bényi Árpádtól, Berecz Andrástól és Valkovits Zoltántól. Nagy hatással volt rá: Félegyházi László, Bíró Lajos, Kokas Ignác és Csikzsögödi Nagy Imre festészete.

Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének és az Országos Pasztellfestők Egyesületének. Tagja a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepnek és a Cívis Nemzetközi Művésztelepnek. A debreceni Brassai Galéria vezetője 1989-től 2009-ig. A Medgyessy Ferenc Gimnázium képzőművészeti tagozatán tanított festészetet. Vezetőtanára volt a Brassai Sámuel Műszaki Középiskolájának és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Karának.

A „SZÓLA” rádió és a Friss Rádió képzőművészeti műsorvezetője volt 8 évig. 

Évente festőkurzust tart középiskolásoknak, a debreceni Suliszerviz Pedagógiai Intézetben.

Rajzkurzust vezet a hajdúszoboszlói Kovács Máté Kulturális Centrumban felnőtteknek és Máriapócson fiataloknak.

Egy debreceni hetilapban képzőművészeti rovatot vezetett, ahol 260 írása jelent meg. A Hajdú-Bihar megyei középiskolás diáktárlat zsűri elnöke volt 15 alkalommal. Az Országos Középiskolás Képzőművészeti Diáktárlat /három fős, Aknay Jánossal és Kunkli Irénnel/ zsűritagja több évtizede. A HBM Pedagógiai Intézete által rendezett megyei OKTV rajzverseny zsűritagja.

 

Kovács István

Az 1940-ben született Kovács István lassan hat évtizede él és alkot Máriapócson, a magyarországi

 (görög)katolikusok egyik legkedveltebb búcsújáró kegyhelyén. Bár a tanulmányai rövidebb-hosszabb időkre elszólították a Nyírségből, otthonához mindig hű maradt, lélekben mindig hazavágyott a festői szépségű, dimbes-dombos, csodálatos hazai tájba és a Könnyező Pócsi Szűzanya palástjának oltalmába.

Kovács István hamar felismerte az írói hivatás lényegét: buzdítani, támogatni, példát mutatni. Segíteni balsorsban, hálát adni örömben. Hitet, reményt és szeretetet sugározni a keresőknek, nevelni a hazaszeretetre, jó példával elöl járni az Istenkeresésben.

A költő mindezt már ifjú korától elkezdte verseiben, munkássága igen termékeny, írásait számos kötet őrzi. Beszél a születésről és az elmúlásról, a szerelemről és a csalódottságról. Műveiben a transzcendens és a hazaszeretet éppúgy megtalálható, mint a tájleírás, az emberi érzelmek és kapcsolatok fontossága. Az író versein keresztül megoldásokat mutat az élet kihívásaira, hirdeti a küzdés és az összetartozás fontosságát, művei középpontjában felebaráti szeretet áll.

 

  1. LÁTNIVALÓ:

Máriapócs világszerte ismert  Nemzeti Kegyhely; a hírnevét a görögkatolikus máriapócsi kegytemplomnak és a könnyező Mária képnek köszönheti.

Nevezetes a köpenyes Mária freskóját bemutató a város legrégibb műemlék épülete, a római katolikus temploma. Nevezetességei horgásztava, II. Szent Pál pápa tere és úti ikona, Komiszár János Képtár és Alkotóháza, a Nagy Szent Bazil Rend rendházában található Bazilita Gyűjtemény, valamint épített értéke a fatemplom. Megtekinthető a római katolikus imaháznál kialakított Házaspárok útja. A rally-sportot bemutató A.M.G. Rabócsi Ring országos és világbajnokságokat is rendeznek.

A város kegytemploma és a búcsi búcsú 2021-től nemzeti érték és hungarikum lett. 

A város kulturális, vallási életét a 2015-ben átadott Művelődési Ház és Városi Könyvtár mellett a számos civil szervezet is segíti.

Az elmúlt években kormányzati támogatásokkal számos egyházi és önkormányzati fejlesztés hatására megújult a városközpont.

 

  1. VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A TELEPÜLÉSEN

A városban 160 vállalkozás működik: egyéni vállalkozók, őstermelők, gazdasági szervezetek (Kft., Bt. Szövetkezet) formájában. Jellemző a szálláshely szolgáltatás is. A város legnagyobb foglalkoztatója a Gloster konzervgyár, az önkormányzat és a két működő idősek otthona. A településen működik Takarékbank, több élelmiszer és szolgáltató üzlet, posta is.

  1. 2017 ÓTA MEGVALÓSULT PÁLYÁZATOK, BERUHÁZÁSOK (ÁTNÉZNI, SZÜKSÉG ESETÉN KIEGÉSZÍTENI):

- TOP-2.1.2-15-SB1-2016-00020 - Zöld város kialakítása Zöld város kialakítása Máriapócson: II. János Pál pápa park felújítása.

259 814 199 Ft.                      2017.05.09

 - Élhetőbb Vidékért EFOP-1.5.3-16-2017-00091:Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyírlugos, Máriapócs, Nyírvasvári, Pócspetri, Nyírgyulaj, Nyírbéltek, Bátorliget, Nyírbogát.

51.647.348.- Ft                      2017.

- TOP-3.2.2-15-SB1 - Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében Komplex energetika fejlesztések Máriapócs városában

231 360 662 Ft.                      2018.07.13

- VP6-7.2.1-7.4.1.2-16 - A vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztésére Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése Az önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése Máriapócson

6 792 450 Ft.                          2017.12.28

- TOP-3.2.2-15-SB1 - Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében

  231 360 662 Ft.                      2018.07.13

- TOP-1.4.1-19-SB1-Bölcsődei férőhelyek kialakítása, bővítése  Nyíregyházi Egyházmegye

351 374 944 Ft.                      2020.05.04

- TOP-1.4.1-15-SB1-A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Nyíregyházi Egyházmegye Ékes Virágszál Görögkatolikus Bölcsőde

299 915 227 Ft.                      2020.05.04

- TOP-4.3.1-16-SB1-Leromlott városi területek rehabilitációja Leromlott városi területek rehabilitációja Máriapócson

149 994 202 Ft.                      2021.01.08

 - TOP-1.2.1-15-SB1-2016-00019 – Kerékpáros turisztikai útvonal Nyírbogát-Kisléta-Máriapócs

            330 482 304 Ft                       2019.08.07.

- MFP Görögkatolikus metropolita, egyházi közösségi terek fejlesztése

24 993 849 Ft

- MFP Görögkatolikus, egyházi közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzés

4 828 605 Ft

- MFP Önkormányzat, A nemzeti és helyi identitástudat erősítése

17 683 976 Ft

- MFP Önkormányzat, egészségügyi eszközbeszerzés

2.999.994 Ft

- MFP Önkormányzat, temető fejlesztés

4 999 142 Ft

- MFP Önkormányzat, elhagyott ingatlan

5 000 000 Ft

- MFP Önkormányzati kerékpárút fejlesztése

49 994 365 Ft

- MFP Önkormányzat, közterület karbantartását szolgáló eszközbeszerzés

14 999 999 Ft

 

  1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA

Máriapócs város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírbátori járásában.

A megye és a Nyírség tájegység déli részén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 280, a megyeszékhely Nyíregyházától 30 kilométerre. Az egyházi közigazgatás tekintetében a Nyíregyházi Egyházmegye területéhez tartozik.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyháza-Nyírbátor közti 4911-es út, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. Ófehértóval a 4927-es, Kislétával és Nyírbogáttal a 4929-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajta vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Máriapócs vasútállomás a falutól és templomától mintegy 3 kilométerre délre helyezkedik el.

 

A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században került hozzá, a községben lévő Mária-kegyhelyre utalásként.

Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ez idő tájt a Hontpázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthori-család tagjainak birtokaként szerepel.

A későbbiekben a királyi család tagjai és a Rákóczi-család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária ikon hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Szennyei család szerzett itt részbirtokot.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.

1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi gróf. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt.

Máriapócs és a magyar görögkatolikusság történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18. Ekkor a Magyarországot meglátogató, azóta szentként tisztelt II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett a kegykép előtt, magyar nyelven, több százezres hívő sokaság jelenlétében. Évente 500-600 ezer zarándok és sok turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről méltán európai hírűvé vált kegyhelyet.

A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.

  1. december 3-án a Magyar Püspöki Kar jelenlétében Dr. Erdő Péter bíboros Nemzeti Szentéllyé nyilvánította Máriapócsot. A Közép-Európát átszelő zarándok útvonal, a „Mária Út” egyik fő állomása. 2021-ben bekerült a Máriapócsi Kegytemplom és a pócsi búcsú a Hungarikumok közé.

 

  1. VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK

 

Máriapócs – Országgyűlési választások 2014

Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 1695

Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 1009

Részvételi arány: 59,53 %

 

Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP) szavazatok száma (db): 469

Dr. Kiss Sándor (Jobbik) szavazatok száma (db): 286

Dr. Helemeczy László (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) szavazatok száma (db): 141

 

Máriapócs – Népszavazás 2016

Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 1752

Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 933

Részvételi arány: 53,25 %

 

nem szavazatok száma (db): 880 (98,65%)

igen szavazatok száma (db): 12 (1,35%)

 

 

Máriapócs – Országgyűlési választások 2018

Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma:1650

Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 1089

Részvételi arány: 61,23 %

 

Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP) szavazatok száma (db): 628 (58,58%)

Kész Géza (Jobbik) szavazatok száma (db): 227 (21,18%)

Dr. Veres János (MSZP) szavazatok száma (db): 177 (16,51%)

 

Máriapócs – Európai Parlamenti Választások 2019

Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 1706

Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 661

Részvételi arány: 38,75%

 

Fidesz-KDNP szavazatok száma (db): 445 (68,04%)

 

JOBBIK szavazatok száma (db): 73 (11,16%)

DK szavazatok száma (db): 46 (7,03%)

Momentum szavazatok száma (db): 27 (4,13%)

MSZP-Párbeszéd szavazatok száma (db): 26 (3,98%)

Mi Hazánk szavazatok száma (db): 19 (2,91%)

Kétfarkú Kutyapárt szavazatok száma (db): 9 (1,38%)

LMP szavazatok száma (db): 8 (1,22%)

Munkáspárt szavazatok száma (db): 1 (0,15%)

 

Dr. Simon Miklós

Dr. Simon Miklós

országgyűlési képviselő

Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. sz. választókerületi elnök

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Rólam

„Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének - nem derék ember.”