Polgármester: Bacskai Erzsébet (Polgárok Egyesülete Szakolyért)
Weboldal: http://szakoly.hu/
Képviselő-testület összetétele: 6 fő (3 fő független, 3 fő SZAKOLYIAK SZAKOLYÉRT)
Lakosság
2778 fő
Terület
41.44 km 2
Vállalatok
120
Szakolyban 71 vállalkozás működik, ezenkívül 49 egyéni vállalkozó végez tevékenységet a településen.
- MFP Római kat., egyházi közösségi tér kialakítása 12 356 947 Ft.
- MFP Önkormányzat, önk. tulajdonú utak felújítása 29 999 998 Ft.
- MFP Önkormányzat, óvoda udvar 4 999 992 Ft.
- MFP Görögkatolikus Egyház, egyházi közösségi terek fejlesztése 6 384 000 Ft.
- MFP Református Egyház, egyházi közösségi terek fejlesztése 21 398 133 Ft.
- MFP Önkormányzat, szolgálati lakás felújítása, fejlesztése 25 495 519 Ft.
- MFP Református Egyház, egyházi közösségszervezéshez
kapcsolódó eszközbeszerzés 3 517 658 Ft.
A település a Közép-Nyírség D-i részén található Nyíradony város (HB-megye) közelében.
Elérhetőség közúton: A 471-es úttól mintegy 7 km-re helyezkedik el. A településen a 4913-as számú országút halad át.
A település kialakulását történeti leírások több, mint 700 évesre becsülik. A településen a bioerőmű építése során, rengeteg avar kori, kelta tárgyak, kelta maszkok, görög-macedón arany- és ezüstérmék, továbbá kelta vert ezüst és öntött érméket, valamint csontváz lelet kerültek elő, így valószínűleg még régebb óta lakott ez a terület. A leletek alapján, már Krisztus előtt a II-I. században lakott volt ez a terület.
III. Béla magyar király uralkodása idején az ország 5 ispotálya közül az egyik Szakolyban működött.
Már az 1290-ben voltak feljegyzések, melyek említik a települést Ina-Szakola néven. Ezért úgy tartják, hogy a Szakoly szláv eredetű helynév, melynek jelentése: sólyom. Ez azonban tévedés, mert a községet egy 1326. évi oklevélben Zakul, illetve Zokul néven említik, ami a székely név egyik változata (THÚRY József: A székelyek eredete, 142. oldal).
1487-ben a falu a Zakoly család birtoka volt. Az ősrégi jellegét ma is őrzi a Földvár nevű dűlő, ahol a monda szerint földvár állott.
A török pusztítása idején csaknem lakhatatlanná vált, újjáépítése a 18. század végére tehető. A település ezidőtájt, Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség határ települése is volt, így hol, Erdély része, hol Magyarország része volt.
1839-ben már közel 1100 lelket számláltak. Szentmiklóssy Sándornak kis úri lakja volt, melyet 1895-ben építtetett, jelenleg eredeti állapotában óvodaként működik. Damjanich seregei a debreceni csatába Szakoly községen keresztül az akkori Debreceni utcán (mai nevén Rákóczi utcán) vonultak keresztül.
Jelentős volt a gróf Tisza-féle kúria, amelyben Móricz Zsigmond író is járt, és az itt eltöltött vigadalom alapján írta meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.
1900-as évek elején Móricz Zsigmond író, legációba itt tartózkodik, majd negyed századdal később szakolyi emlékeit felhasználva megírja a Kivilágos kivirradtig című regényét, a regény 1926-ban készült el. Móricz Zsigmond később is többször visszalátogatott barátjához Szakolyba.
A Horthy-korszak idején sok magyar és zsidó család kivándorolt Amerikába (USA., Kanada, Dél-Amerikába), valamint Nyugat-Európába. Akik később hazatérek ők földbirtokosok lettek.
1945-ben a legelsők között került sor a földosztásra, amely során 600 család részére mintegy 5000 hold földet osztottak ki. A település eltartó és megtartó képessége ebben az időben szintén robbanásszerűen megerősödött.
1948-ban megépült az új orvosi rendelő, az 50-es években új postával és iskolával gazdagodott a település.
1949-ben megalakult az Aranykalász, 1960-ban az Árpád, 1961-ben a Virágzó Szakszövetkezetek, melyek 1980-ban egyesültek a Egyetértés MGTSZ néven. Ennek következménye a dinamikus fejlődés megindulása, és új munkahelyek létesülése.
1950-es évekig Szakolykert, Szakoly település része volt, de a szakolykerti lakosok a megyerendezések során, szavazással Nyíradonyhoz csatlakoztak.
A napjainkban ismert Szakoly területe a 19-20. század során a korábbi családi birtokok összevonásából jött létre.
1970-es években a település gazdaságilag is fellendül, a településen létrejön a varroda, ahol textilipari termékek készültek a 90-es évek végéig és a fűrésztelep. A 90-es évek végén ezek is tönkre mentek a gazdasági válság idején.
1990-es években a teljes településen kiépítik a közmű hálózatot és leaszfaltozzák az utakat.
1992-ben megalakul a tűzoltóság.
1998-ban Létrejön a település határában a Dél-Nyírségi szilárd hulladéklerakó. Valamint, létrejön a gyümölcsaszalóüzem, melyet Bíró Boldizsár, a Népjóléti és Családügyi Minisztérium államtitkárhelyettese (1998.) helyezett ünnepélyes keretek között üzembe.
A 2000-es években évek a település szépen fejlődik.
2001-ben Szakolyt tornádó sújtja, soha korábban nem jegyeztek fel még hasonlót sem. Még Dr. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is ellátogatott Szakolyba megtekinteni a vihar utáni károkat.
2006-ban Leteszik Magyarország első zöldmezős beruházásának alapkövét Szakolyban. Elkezdik felépíteni az első zöldmezős bioerőművet, melyet 2009.-ben adtak át.
2008-ban rengeteg vállalkozás ment tönkre a gazdasági válság idején (bezárt a településen működő gyümölcsaszalóüzem, üzemanyagtöltő állomás stb.)
2009-ben megkezdi működését a biomasszaerőmű
2010-ben a települést másodjára, ismét súlyos szélvihar sújtotta, több napos elektromos áram- és vízhiányt okozva.
2016-ban a csőd szélére sodródott a település az akkori vezetők hibájából kifolyólag. Felmerült Szakoly település, Hajdú-Bihar megyéhez való átcsatolása, de ez a mai napig nem rendeződött, ám a lakosoknak egyes szolgáltatásokért már át kell járniuk Hajdú-Bihar megyébe pl.: orvosi ügyelet. A település új vezetése első intézkedései között gondoskodott arról, hogy az orvosi ügyelet visszakerüljön a lakosok által könnyen megközelíthető Balkányba, ez 2020. április 1-jétől valósult meg.
Szakoly – Országgyűlési választások 2014
Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 2244 fő
Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 1202 fő
Részvételi arány: 53,56%
Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP) szavazatok száma (db): 483 (40,18%)
Dr. Helmeczy László (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) szavazatok száma (db): 353 (29,36%)
Dr. Kiss Sándor (Jobbik) szavazatok száma (db): 271 (22,54%)
Szakoly – Népszavazás 2016
Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 2193 fő
Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 822 fő
Részvételi arány: 37,48%
nem szavazatok száma (db): 798 (98,88%)
igen szavazatok száma (db): 9 (1,12%)
Szakoly – Országgyűlési választások 2018
Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 2137 fő
Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 1255 fő
Részvételi arány: 58,72%
Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP) szavazatok száma (db): 644 (51,31%)
Dr. Veres János (MSZP) szavazatok száma (db): 269 (21,43%)
Kész Géza (Jobbik) szavazatok száma (db): 242 (19,28%)
Szakoly – Európai Parlamenti Választások 2019
Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 2139 fő
Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 545 fő
Részvételi arány: 25,34%
Fidesz-KDNP szavazatok száma (db): 309 (57,43%)
DK szavazatok száma (db): 63 (11,71%)
MSZP-Párbeszéd szavazatok száma (db): 53 (9,85%)
JOBBIK szavazatok száma (db): 51 (9,48%)
Momentum szavazatok száma (db): 36 (6,69%)
Mi Hazánk szavazatok száma (db): 12 (2,23%)
LMP szavazatok száma (db): 7 (1,30%)
Munkáspárt szavazatok száma (db): 4 (0,74%)
Kétfarkú Kutyapárt szavazatok száma (db): 3 (0,56%)
Választókerület
Dr. Simon Miklós
országgyűlési képviselő
Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. sz. választókerületi elnök
„Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének - nem derék ember.”
