Vagy, jégverés, és a Kormány tehetetlensége sújtja a szabolcsi gazdákat!

1. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt  Országgyűlés! (Zaj. - Az elnök csenget.) Az április végi, május eleji fagy a legnagyobb  pusztítást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozta. Az országosan becsült 45 milliárd  forintos kár közel fele, 20 milliárd forint esik a megyére. A megyében 52 ezer hektár  termőterület károsodott, amelyből 21 ezer hektár szántó, 31 ezer hektár pedig gyümölcsös,  ahol a termés 80-90 százaléka semmisült meg. Voltak olyan térségei a megyének, ahol a fagy  által meghagyott növényi kultúrákat a május végi jégverés pusztította el. A legkritikusabb  helyzet ilyenformán Nyírbéltek és Penészlek térségében alakult ki.  

A fagykár azért érinti tragikusan a megyét, mert a fagy a megye mezőgazdaságának két  fontos termékét, a szabolcsi alma- és meggytermést semmisítette meg. 14 ezer termelő került  kilátástalan helyzetbe az elszenvedett terméskiesés miatt, akik a természeti katasztrófa által  okozott hatalmas, emberemlékezet óta nem tapasztalt fagykárt önerejükből nem képesek  túlélni. A fagy által okozott terméskiesés súlyos hatással van a térségben működő  feldolgozókra, konzervgyárakra, valamint a több mint tízezer alkalmi munkavállalóra,  akiknek a fő jövedelemszerzési lehetősége a nyári és őszi idénymunka, amitől most elesnek.  A konzerv- és feldolgozóüzemek megfelelő minőségű és árú alapanyag híján könnyen  elveszíthetik az eddig nehéz küzdelemben megszerzett piacaikat. Összességében tehát több  tízezer munkahely léte kerül veszélybe vagy szűnik meg. Véleményem szerint a fagykár  megrendítheti a megye gazdaságát, jelentős mértékű munkanélküliség-növekedést  eredményez, ami kiterjed a gazdaság más szektoraira is.  

Ebben a helyzetben indítványozta a megye vezetése és több szakmai szervezet, hogy a  kormány nyilvánítsa katasztrófa sújtotta területté a megyét, így megnyílt volna a lehetőség a  gyors és hatékony segítségnyújtásra. Ezt a kormány elutasította, és elkezdődött az elterelő  hadművelet, színjáték a kárenyhítési törvény módosításával.  

Egyértelművé vált, hogy a kormánynak nem fontos, hogy a termelők túléljék a  katasztrófát. Különösen igaz ez az egyéni gazdálkodókra és az őstermelőkre, akiknek a  helyzetén az ápolási és technológiai munkák elvégzését célzó előlegkifizetéssel, államilag  garantált hitellehetőséggel és a tb-járulékfizetési kötelezettség felfüggesztésével lehetett volna  segíteni.  

(22.50)  

A kárenyhítési törvény azonban befizetési kötelezettséget írt elő. Titkon abban  reménykedünk, hogy a kormánynak nem volt az a célja, mint amit Szanyi Tibor exállamtitkár  úgy fogalmazott meg, hogy az országban elég 200 ezer gazda. Nagyon reméljük, hogy a  kormány meg fogja gondolni magát, és a könyöradomány gyanánt adott 5 milliárd forint  helyett legalább 25 milliárdot szán a fagykár által sújtott mezőgazdaság megsegítésére.  

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)